"Hiszem, hogy mindhárom személyiség alapjait megtalálhatjuk egy bronzkori Helénában" - indokolja a megbotránkoztató címválasztást a szerzőnő. Állítása szerint a híres nőalak teljesen hétköznapi életet élt: "éjjel aludt, hajnalban kelt, hús-vér szentkép volt, aki titkos, misztikus termékenységi szertartásokért volt felelős; egy annyira boldog és megbecsült nő volt, hogy úgy tűnt, mintha az istenekkel sétálgatott volna. Egy halandó, aki az évszázadok során az élet fölé emelkedett."
Hughes, aki korábban az Oxfordon tanított és a Balkánon, Görögországban, valamint Kisázsiában vezetett kutatásokat, elméletét a történelemre, a régészetre és a mitikus hagyományokra támaszkodva dolgozta ki. Az Iliász szerzőjének, Homérosznak, az ókori költőnőnek, Szapphonak, a történetíró Hérodotosznak és másoknak a munkájából merítkezett. Ezek alapján úgy gondolja, Heléna egykori palotája a spártai Therapné-hegyen állt, közel az Eurótasz-folyóhoz.
Az mindenesetre biztos, hogy a megjelölt területen olyan épületmaradványokat tártak fel, amelyeket - Hughes szerint - valaha tűz pusztított el. Mellettük pedig rátaláltak három csontvázra, amelyek közül az egyik egy harminc éves nőé lehetett, míg a másik kettő két kisgyereké. Bár nem egészen világos, hogy milyen katasztrófa súlytotta a helyszínt, a szerző szerint nem kétséges, hogy Heléna fiatalon halt meg. A mükénei-kor asszonyainak átlagos élettartama huszonnyolc év volt. "A nők tizenkét évesen anyák voltak, huszonnégy évesen nagymamák és harminc éves koruk előtt meghaltak" - írja.
A történet érdekessége, hogy a ránk maradt freskókon Helénát mindig vörös hajjal ábrázolták, s ez szöges ellentétben áll azzal, hogy a görögök jellemzően sötét hajúak. A furcsaság még inkább megerősíti azt a feltevést, hogy különleges vallási hatalommal felruházott nőként tisztelték. Ráadásul az a nő, akiről Homérosz Heléna alakját mintázta, egészen biztosan szült legalább egy gyereket. Ez a tény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy később termékenységi szertartások központi alakjává vált.
Korok és ábrázolások
Ha hihetünk az Iliászban leírtaknak, a trójai háború Heléna megbocsáthatatlan hűtlensége, vagyis Parisz herceggel való házasságon kívüli viszonya miatt robbant ki. Hughes szerint ez mindenképpen túlzás. Figyelmesen olvasva az ókori szerzők műveit, teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy a kapcsolat konszenzuson alapult, vagyis elfogadott volt. Sokkal valószínűbb tehát, hogy Heléna szépsége helyett a korabeli Trója gazdagsága, a régióban betöltött fontos kereskedelmi szerepe, de egyúttal a gyengülését okozó sorozatos földrengések tehették vonzó - és támadásra alkalmas - célponttá a környező népek szemében.
Tim Whitmarsh, az Exeteri Egyetem Görög Irodalom tanszékének docense a Discovery News-nak megerősítette: nem lehetetlen, "hogy valóságos személy jelenti a Heléna-mítosz alapját". Mióta Schliemann a mai Törökország területén található Hissarlik-dombon feltárta Tróját, "nehéz lenne azt állítani, hogy az egész trójai mondakör teljességgel kitaláció" -mondja Whitmarsh. Hozzáteszi: Heléna, az antikvitás leghírhedtebb figurája semmiképpen nem volt tipikus görög nőideál. Házasságtörő volt, nem ült állandóan otthon, háború tört ki miatta, vagyis kizárólag gondot okozott a férfiaknak.
