Szépül Magyarország legvadregényesebb sziklavára

(MTI) - A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetően hamarosan megkezdődhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Ez egyben azt jelenti, hogy legkésőbb 2011-ben megnyílhat a turisták előtt az alsóvár, majd a felsővár rehabilitációjával folytatódhat a program - tette hozzá Varga Kálmán.

 

 

Lakatos István, a mátrai település polgármestere elmondta: az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával Magyarország egy jelentős műemlékét újítják fel. Rehabilitálják a kaput és környezetét, kilátóteraszokat, kiállításokra és bemutatókra alkalmas fedett és zárt tereket építenek ki. Mindennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre. A korábban felújított tájházban a helyi hagyományokat, mesterségeket mutatják be, illetve a gyerekek szórakoztatását szolgálja a hátsó kertben megépülő várjátszótér.

 

Egy négycsillagos szálloda építése is megkezdődik a településen. Az ehhez szükséges 1,2 hektáros telek adásvételéről szóló szerződést már aláírta a község a befektetővel - közölte a polgármester.

 

A versenyképesség erősítése mellett a turizmus fejlesztését fogalmazza meg a második legfontosabb stratégiai célként az ÉMOP - emlékeztetett Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. A siroki várrekonstrukció fokozza a kétezer lelkes település turisztikai vonzerejét és sokaknak teremthet megélhetést a 22 ezer lakosú pétervásárai kistérségben - mondta.

 

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén egy sziklatömb tetejére építették. Ugyanakkor a riolittufából álló hegy gyomrában hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak az építetők a XIII. században. Az alsó- és felsővárból álló siroki erősség a törökkor idején Eger előváraként kapott jelentős szerepet, majd az erőd pusztulása a XVI-XVII. században kezdődött meg.

 

Napjaikban a felsővár 4-5 méteres falai, udvara, épületmaradványai és az alsóvár kazamatajáratai tekinthetőek meg. Ezt segíti, hogy 2004-ben a Széchenyi-terv támogatásával elkészült a várhoz vezető betonút és a terület közművesítése.

 

A várromot 2006-ban vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, amely 2007-ban kezdte meg az uniós projekt kidolgozását.