A vidéki kúriában nagy a készülődés, a család kislánya, Zsuzsika eljegyzésére készül az egész ház – Zsuzsika kivételével, akinek nem tetszik a vőlegény, akit édesanyja, a ház nagyasszonya kiszemelt számára. A farsangi időszakban azonban váratlanul nagy hóvihar teszi járhatatlanná az utakat, így a násznép helyett az ítéletidő elől bemenekülő utazók változatos társasága kér menedéket a vendégszerető házban. Köztük érkezik meg a csurgói diák, Kálmán, akivel csakhamar egymásra találnak Zsuzsikával, amit azonban a nagyasszony igyekszik minden eszközzel megakadályozni.
Bánffy Miklós, a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa még az I. világháború kitörése előtt írt ki pályázatot új magyar vígoperai librettó megírására, amelyen a később hollywoodi forgatókönyvíróként is ismertté vált színpadi szerző, Vajda Ernő nyert el első helyezést. A megzenésítéssel az akkor már Svájcban élő, meseoperáival elismerést szerző Poldini Edét bízták meg, aki több mint egy évtizeddel később készült el legfontosabbnak bizonyult művével. Az 1923-as ősbemutató nagy tetszést aratott, amiért Poldinit a magyar vígopera atyjaként ünnepelték, darabját pedig csakhamar hasonló sikerrel mutatták be külföldön, többek közt Bécsben, Drezdában és Londonban is. A verbunkos és cigányzenei motívumokat, valamint Mozart, Donizetti és Rossini vígoperáinak jegyeit egyaránt magán viselő darabot a két világháború között csaknem 130 alkalommal tűzte műsorára a Magyar Királyi Operaház, de ezt követően egy 1958-as, 25 előadásból álló Erkel színházi sorozatot leszámítva nem szerepelt a dalszínház műsorán.
Az Opera Eiffel Műhelyháza most Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében mutatja be a darabot, amihez az ötletet az műben is tapasztalható karanténszerű be- és összezártság adja, ami az elmúlt évek járványügyi intézkedései nyomán mindenki számára ismerős lehet. A napjainkba áthelyezett cselekményt Fügedi Balázs díszletei és Kiss Márk jelmezei kísérik, a szereplők mozgását Lázár Eszter tervezte, az előadásban szereplő videókat Czeglédi Zsombor készítette.
A Farsangi lakodalom főbb szerepeit Kristóf Réka/Zavaros Eszter (Zsuzsika), Rab Gyula/Bartos Barna (Kálmán), Szegedi Csaba (Péter), Miksch Adrienn (a nagyasszony, Péter felesége), Meláth Andrea (Grófnő), Dobák Attila (Zoltán, katonatiszt) éneklik, mellettük szólista szerepben Wiedemann Bernadett, Rácz Rita, Kelemen Zoltán és Létay Kiss Gabriella, valamint Aron Ottó Jóhannsson és Szeleczki Artúr egyetemi hallgatók közreműködnek az előadásban. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Sándor Szabolcs vezényli.
Fotók: Nagy Attila
