"A film műfaja az angol +coming of age comedy+ kifejezéssel írható le, ami kicsit félrevezető lehet, mert nem kifejezetten vígjáték. Magyarul úgy foglalnám össze, hogy egy felnőtté válás története szürreális stílusban sok humorral átszőve. Szabad fogalmazásmódtól függetlenül halálosan komoly dolgokról van szó a filmben: egy szerelem elmúlása, egy mai fiatal útkeresése Budapesten. Fontos, hogy Áron, a főszereplő (Ferenczik Áron) képtelen ezt a világot komolyan venni, mert ezt csak humorral lehet átvészelni" - mondta az MTI-nek elutazása előtt a filmjéről Reisz Gábor, aki rendezőként, forgatókönyvíróként, operatőrként és zeneszerzőként is jegyzi a produkciót.
A Színművészeti Egyetemen Enyedi Ildikó rendezői osztályában végzett filmes korábban már több kisjátékfilmjével sikert aratott. Külalak című alkotása elnyerte a Simó Sándor-díjat, az ezzel járó 900 ezer forintnyi filmezésre fordítható támogatás jelentős szerepet játszott abban, hogy diplomafilmje megszülethetett. A minimális költségvetéshez az egyetem is hozzájárult a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül, a további finanszírozást a Proton Cinema állta.
A szereposztásban Takács Katalin, Kovács Zsolt és Makranczi Zalán neve is olvasható, a producer Berkes Júlia és Bosnyák Miklós, a koproducer Petrányi Viktória volt.
"Mindenáron el akartam készíti a diplomafilmet, de nem akartam pályázatokon indulni. Semmiképp sem szeretnék folyamatosan a barátaim támogatására szorulni, az nem járható út, hiszen ők profi filmesek. Nagyon nagy élmény volt velük dolgozni, örömből és szerelemből csinálták az egészet, de ezt nem lehet mindig elvárni tőlük." - fogalmazott a rendező megjegyezve, hogy következő filmjével, amely egy pesti film noir lesz, már a Filmalaphoz pályázik.
Reisz korábbi munkái közé tartozik a Nekem Budapest című szkeccsfilm, amelynek egyes epizódjait a rendezői osztály - köztük a VAN főszerepét alakító Ferenczik Áron - forgatta. (A Karlovy Vary-i Filmfesztiválon a Ferenczik által rendezett epizód, a Miért vannak olyan messze a székek a HÉV-megállóban? is látható.)
"A Nekem Budapest azért készült el, mert meg akartuk mutatni magunkat egy olyan időben is, amikor a filmtámogatási rendszer átalakulása közben semmi nem készült. Sokan úgy gondolnak rá, mint egy rendezői osztály diplomafilmjére. Pedig ez nem egy diplomafilm volt, csak egy üresjáratra akartunk reagálni. Nehéz műfaj a szkeccsfilm, nem nagyon tudtak vele mit kezdeni a nézők és a kritikusok. Kisfilmek sorozata, sohasem azt a moziélményt adja, mint egy nagyjátékfilm, amelynek egyetlen története van" - hangoztatta hozzáfűzve, hogy a Nekem bemutatása idején már javában folyt diplomafilmje forgatása.
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan a 29 éves Áron útkereséséről szól, de nyugodtan tekinthető generációs filmnek. "Ennek a karakternek számos olyan problémája van, amilyen nekem vagy a hozzám közelállóknak. Arra jöttem rá, hogy folyton ezekbe a problémákba ütközöm. Épp azt hiányolom a mai magyar filmekből, hogy olyan témákat dolgozzanak fel, amelyekkel egyből azonosulni lehet, a benne lévő karakterekre, szituációkra ráismerhetünk a valóéletben. Fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen filmek, kezdettől fogva ezzel a céllal forgattam a VAN-t" - magyarázta.
A film születését inspiráló személyes élményeire emlékezve elmondta, hogy a színművészeti előtt elvégezte a Testnevelési Főiskolán a testnevelő tanár szakot, tanított is, és közben átélte, hogy milyen, amikor az ember más úton jár, mint amit szeretne. "Az én generációmban nagyon sok olyan ember van, aki akár már túl is lendült azon, hogy változtatni tudjon, mert olyan körforgásba került, amelyből nagyon nehéz kikeveredni. Én tényleg az utolsó előtti pillanatban voltam képes erre, a családom és a barátaim segítettek a váltásban."
A főhőst alakító Ferenczik Áron a film előkészítésének kezdeteitől részt vett a produkcióban. "Zenélgettünk, én gitároztam, ő énekelt, és felvetettem, ha ilyen sok időt eltöltünk ezzel, akár filmet is csinálhatnánk. Szép lassan megszületett a filmterv, és ez alapján dolgoztuk ki a produkciót. Értette, hogy mit akarok, nyitott volt rá, mint szereplő, de a rendezésbe nem akart beleszólni" - idézte fel.
A Variety hollywoodi filmes szaklap a napokban Woody Allen munkáit emlegette a Karlovy Vary-i filmfesztivál East of West című versenyprogramjában bemutatkozó filmmel kapcsolatban. "Nagy tisztelője vagyok Woody Allennek, úgyhogy zavarba ejtő megtiszteltetés. Néhány jelenet miatt gondolhatják ezt, illetve Áron karaktere egy bőbeszédű, dadogós értelmiségi, ami valóban idézheti a stílusát, ugyanakkor a filmet átszövi az Áron világát megjelenítő szürreális Budapest. Egyébként biztos nyomot hagyott a filmen még egy csomó olyan alkotó, aki hatással volt ránk."
A rendező arról is beszélt: nagyon örül, hogy már van világforgalmazója a filmnek. Karlovy Varyba is az Alpha Violet nevezte a produkciót. Az igazi öröm mégis az lenne - hangsúlyozta -, ha a magyar mozikba is eljutna, és beülnének rá a nézők.
"Szeretem a hosszú címeket" - válaszolta a különös címadást firtató kérdésre, és úgy vélte, a címet úgy is megértik, elfogadják a nézők, ha jó a film. A csupa nagybetűvel írott VAN arra hívja fel a figyelmet, hogy a történet a létező világban játszódik, a cím másik fele pedig Áron bizonytalanságára utal - tette hozzá.
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan díszvetítését július 10-én, csütörtökön tartják a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Forrás:MTI
