Szeretettel fogadták a filmet

Egyéb

A Berlinalén szereplő magyar alkotók tiszteletére rendezett fogadáson adott nyilatkozatában Havas Ágnes kiemelte, hogy nagy tekintélyt, komoly presztízst jelent a meghívás a legjobb filmek járó Arany Medvéért és a különböző alkotói kategóriákban odaítélt Ezüst Medvékért versenyző alkotások mezőnyébe. A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó munkáját nemcsak a közönség és a kritika fogadta elismerően. A fesztivál igazgatója, Dieter Kosslick a világpremieren ?gratulált és azt mondta, hogy ez a film remek befektetés volt? ? emelte ki a filmalap vezetője. Mint mondta, az Oscar-díjjal kitüntetett Saul fia sikere ?fölfelé húzza a magyar filmet?, és az alkotók így ?érzik, hogy el tudnak jutni akár a Berlinale színpadáig is?. A magyar filmművészet ?nagyon jó éveit éljük, és büszke vagyok arra, hogy ez a Magyar Nemzeti Filmalap időszakában történik? ? mondta Havas Ágnes a február 11-ei esti fogadáson, rámutatva, hogy az idén is van Oscar-jelölt magyar alkotás, Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje.

16602699_1584458468235120_3444584722075031743_n_600x400.png
Enyedi Ildikó és Havas Ágnes

 

A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A február 19-ig tartó szemlén 399 filmet mutatnak be. A nagyjátékfilmes mezőnyben Enyedi Ildikó alkotásával együtt 18 munka versenyez a díjakért. Több más magyar alkotás is szerepel a Berlinalén. A szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban tartják Török Ferenc 1945 című történelmi filmjének európai premierjét. A Generation elnevezésű szekcióba meghívást kapott Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmje, Máté Bori The Headless Appearance című kétperces absztrakt filmje pedig a fesztivállal párhuzamosan futó Kritikusok Hete válogatásába került be. A szemlét számos program kíséri, ezek közül hagyományosan az Európai Filmvásár a legjelentősebb, amelyen az idén is részt vesz a Magyar Nemzeti Filmalap.

 

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotását a nézők és a kritikusok is jól fogadták.

 

A filmet a február 10-ei kora esti világpremieren teltház ünnepelte a Berlinale Palotában, és az összes többi előadásra is minden jegy már elővételben elkelt, pedig a filmet hatszor vetítik a február 19-ig tartó fesztiválon. A kritikák többsége is lelkes, nem egy filmes szakújságíró az Arany Medve és a különböző alkotói kategóriákban odaítélt Ezüst Medvék várományosai között tartja számon Enyedi Ildikó rendezését, kiemelve a női főhőst, Máriát megformáló Borbély Alexandra alakítását. A Die Welt című német lap például a Kérem ne mosolyogjon című kritikájában kiemelte, hogy ugyan nem feltétlenül jelent bármit is, de érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi húsz Berlinale díjazottjainak több mint háromnegyedét egy reggel 9 órakor kezdődő vetítésen mutatták be az újságíróknak. Ezt a jelenséget a ?reggel kilenc ómen? néven emlegetik, és a február 9-én este megnyitott fesztivál első teljes napjának reggelén ? 9 órakor ? tartott sajtóvetítésen bemutatott magyar film alapján megállapítható, hogy az idei Berlinale rögtön egy ?Medve-jelölt? alkotással indult.

 

Enyedi Ildikó ?egyedülálló koncepciót? valósított meg vágóhídon játszódó filmjében: ?minden idők egyik leggyengédebb történetét beszéli el egy olyan környezetben, amelynél erőszakosabbat alig lehet elképzelni?, és ?végtelenül visszafogott csomagolásban? mesél el egy ?lenyűgözően szenvedélyes szerelmi történetet? ? fejtette ki Hanns-Georg Rodek. A Die Welt kritikusa a többi között hozzátette: meglepő, hogy még soha nem vitték filmre a Testről és lélekről alapgondolatát: lehetséges-e vajon, hogy két ember, akiknek semmi közük egymáshoz, ugyanazon az éjjelen ugyanazt az álmot álmodják? Ebből a kérdésből bontakozik ki a ?kettősségek komédiája?, amely bármelyik pillanatban tragédiába fordulhat, a néző pedig ?a lélegzetét visszafojtva? figyel és szurkol az álom megvalósulásáért, azért, hogy ?a gondolat anyaggá váljék?.

 

Morcsányi Géza élete első színészi alakításában ?csodálatosan sérülékeny erővel? formálja meg a férfi főhőst, Endrét, de a Testről és lélekről egyre inkább Mária filmjévé válik, akinek szerepében Borbély Alexandra feladta a leckét a színészi alakításokért járó Medvékre pályázó versenytársaknak. A budapesti Katona József Színház ?humort és érzékenységet, feszültséget és erotikát látványosan egyszerűen sugárzó? művésze egyszer sem mosolyoghat, de ?ez az arc mégis a megható érzékenység derűs fényével ragyogja be a filmet és az egész fesztivált? ? áll a Die Welt írásában. Több más kritikában is kiemelték Borbély Alexandra munkáját, a Der Tagesspiegel című berlini lap például csodálatosnak nevezte az alakítást, a Variety című nemzetközi filmes szaklap írása szerint pedig a művész ?okos, melankolikusan visszafogott? játékának köszönhető, hogy az izgulós, befelé forduló alakból depressziós, ?őrült tündér álomlánnyá? változó Mária végig rokonszenves marad. A Screen International című brit filmes szaklap által felkért ? brit, francia, német és orosz ? szakírók összességében a lehetséges 4-ből 2,7 pontra értékelte a munkát, ami nemcsak messze a legjobb az idei Berlinalén eddig bemutatott versenyfilmek közül, hanem az utóbbi évek felhozatalát tekintve is jó eredmény.

16640697_1584458324901801_3048227114060775393_n_600x400.png
A Testről és lélekről két főszereplője, Borbély Alexandra és Morcsányi Géza

 

A Berlinalén a különböző szekciókat együttvéve 399 filmet mutatnak be, a versenyfilmek közé pedig 18 alkotást válogattak be. A nemzetközi zsűrit Paul Verhoeven holland rendező-forgatókönyvíró vezeti, tagjai között van Vang Csüan-an, a 2007-es Berlinale fődíjasa, Diego Luna mexikói színész és rendező és Maggie Gyllenhaal amerikai színésznő. A díjkiosztó gálát február 18-án rendezik.

 

Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond