Mióta léteznek a sajtóban szerzői jogok?
Amióta a nyomtatott sajtó létezik. Az első szerzői jogi jogszabályokat már a modern sajtó megjelenésekor is alkalmazták, sőt nemritkán önálló törvénybe is foglalták őket. Az első törvényi szintű szabályozás 1709-ben, Angliában valósult meg. Ebben csak az írókat részesítették védelemben, 14 évre. Magyarországon az első önálló szerzői jogi törvénynek a 1884: XVI. tc. tekinthető, amelynek előírásai a sajtóra is vonatkoztak. Az önálló jogszabályra való igény azonban már jóval korábban is megvolt. Mint Molnár Antal, a 19. században élt jogtudós és levéltáros írta: „Ha a kovács egy patkót készít, senki sem vonja kétségbe azon jogát, hogy egyedül és kizárólag rendelkezhessék keze munkájának e produktuma fölött. Épen oly világosnak, kétségbevonhatatlannak s sérthetetlennek tekinti napjainkban minden jogállam az írónak s általában a szellemi termelőnek ama jogát is, hogy szellemi munkájának produktuma fölött kizárólag intézkedjék.”
Milyen problémákból adódóan volt szükség a szerzői jogok szabályozására?
A 15. században a könyvnyomtatás elterjedésével szinte azonnal megjelent az illegális utánnyomás gyakorlata, ami jelentős károkat okozott a kiadóknak. A szerzői jogokkal a kiadó cégek gazdasági, pénzügyi érdekének védelméért kellett foglalkozni. A becsületes kiadók a kézirat megvásárlása után elvégezték a szöveg gondozását, szerkesztését, nyomdával, könyvkötővel egyeztettek, megszerezték a cenzúra engedélyét, tehát sok időt és energiát áldoztak a munkára, a kalózkiadók viszont már pár nap alatt jogsértően másolt példányt tudtak készíteni az eredeti alapján.
Mire terjed ki a szerzői jog védelme, és mire nem?
Ha a sajtó szempontjából nézzük, újságcikkek meghatározott csoportjára, fotókra, mozgóképekre, az újságok arculatára, tipográfiai elemeire, internetes sajtó esetén a tartalmat kezelő adatbázisra, szerkesztőségirendszer-szoftverre terjedhet ki. Elsődlegesen nem terjed ki a védelmi idő lejárta előtti művekre, de a szerzőjük nevét azoknak is fel kell tüntetni. A sajtó szempontjából fontos kitétel, hogy a védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapját jelentő tényekre vagy napi hírekre.
Milyen esetben lehet felhasználni egy újságcikket a szerző engedélye nélkül?
Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, közvetíthetők nyilvánosság számára – ideértve a hozzáférés biztosítását is –, ha a szerző nem tett az ilyen felhasználást tiltó nyilatkozatot. A forrást a szerző nevével együtt kell feltüntetni. A sajtó fogalmába az online sajtó is beletartozik. Terjedelmi korlát, felhasználási cél ez esetben nincs előírva, tehát akár többoldalas cikk és sugárzott műsor is teljes terjedelmében átvehető, ha napi eseményhez kapcsolódik és gazdasági vagy politikai témával foglalkozik.
Minden egyéb témájú (például kulturális, tudományos témával foglalkozó) cikk esetében viszont a szerző engedélyét kell kérni. A szerző jogosult tiltakozni, tehát csak akkor lehet cikkeket saját honlapon megjelentetni, ha a szerző ezt – online kiadványok esetén jellemzően az impresszumban vagy a szerzői jogok menüben – nem tiltotta meg. A tiltakozás ellenére átvett cikk szerzői jogi jogsértést valósít meg.
Hogyan érvényesíthetők a sajtóban a szerzői jogok?
A sajtótermékek általában az impresszumban vagy a felhasználási feltételekben tüntetik fel a szerzői jogok védelmére vonatkozó kitételeket. Az internetes portálok tiltani szokták a cikkek „tükrözését”, vagyis egy az egyben, tipográfiai elemekkel együtt megvalósított átvételét. Ez természetesen nem vonatkozik a cikkben található információk forrásmegjelöléssel ellátott szemlézésére.
A szerzői jogok megsértését jogi úton lehet szankcionálni. A jogsértés megállapítása érdekében bírósághoz kell fordulni, és kártérítést, eltávolítást vagy a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket lehet kérni. A szerzői jog megsértésének büntetőjogi következményei is lehetnek, ha a jogsértés vagyoni hátrányt okoz. Ilyenkor feljelentéssel indul az eljárás, amit a sértett fél vagy bárki megtehet, aki a jogsértést észleli.
A közelmúltban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közleményt adott ki, amely szerint a szerzői jogi törvényt igazságosabbá teszik. Milyen módon?
A szerzői jogi törvény 2021-es módosítása uniós irányelveken alapult, főként a tartalommegosztó szolgáltatásokra (YouTube, Spotify, Facebook) vezetett be új szabályokat, de megkönnyítette a magáncélú felhasználást is, és az idézés szabályain is lazított. A változást az tette szükségessé, hogy közösségi médiafogyasztásunkban egyre nagyobb teret nyernek a tartalommegosztó szolgáltatások, amelyek szerzői jogi szempontból problematikusak lehetnek. A szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői jog által védett tartalmak elérhetővé tételével bevételt, nyereséget termelnek, a tartalmak felhasználásához azonban nem kérnek engedélyt a tulajdonostól, vagy a bevételeik mértékéhez képest aránytalanul alacsony jogdíjat fizetnek.
Bevezették a paródiakivételt is. Mit értsünk ezen?
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a művet (…) humor vagy gúny kifejezése útján, karikatúra, paródia vagy stílusirányzat céljából bárki felhasználhatja. Ezt a könnyítést a véleménynyilvánítás szabadsága érdekében vezették be, a „paródia” egyik legjobb példája a mém. Korábban egy hetilap pert vesztett, mert a Superman-figura egyes elemeit egy vicces illusztrációhoz felhasználta a címlapján. A jogszabályi változás miatt ez ma már nem történhetne meg.
A reform indoklásában szerepel, hogy a nagy internetes platformok létrejötte is az okai között volt. A sajtómunkások szerzői jogait ezek milyen esetekben befolyásolják?
Főleg akkor, ha tartalommegosztó szolgáltatásból lehívható anyagot tesznek hozzáférhetővé a cikkeikben. Ha a hozzáférhetővé tett anyag – például egy YouTube-videó esetében – nem jogtiszta, akkor a jogtulajdonos felléphet az újság kiadójával szemben, és követelheti az anyag eltávolítását.
Léteznek-e korlátai a szerzői jogoknak?
A szerzői jogi törvény széles körben tárgyalja a szabad felhasználás eseteit. A sajtó szempontjából az egyik ilyen legfontosabb az, hogy a mű részletét indokolt terjedelemben és az eredetihez híven, a forrás, valamint a szerző megnevezésével bárki idézheti. Az újság- és folyóiratcikkek iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy osztály létszámának megfelelő, továbbá a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatásban szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők, és az oktatási intézmény biztonságos belső elektronikus hálózatában hozzáférhetővé tehetők.
Fotó forrása: Shutterstock
