Szigetcsoport 5.

Az este/éjszaka a kódorgás jegyében telik. Már a Pest megyei ingázók átokkal szórják a szigetelőket. Az egyik mesterember azt kívánja, bárcsak 250 évre megszüntetnék a HÉV-et. Ezt egyszer még megbánná, gondolom, és elképzelem, amint naponta rollerezik Pestről Szentendrére, hevesen szidja az anyját annak, aki kiirtotta itt a tömegközlekedést. A Filatorigátnál eltűntek a nepperek, nyilván a kutyának sem kell már az ingyen jegy fizetős változata, még akkor sem, ha ezresekkel olcsóbb.

Egy kollégával arról trécselünk, összeérett a fesztivál. A végleteket úgy fogja össze, hogy a menedzserek rászánták magukat a bakancsvásárlásra, a punkok megtanultak minőségi bort inni. Kedd hajnalra már nekem is elegem van a sörből, jó borra vágyom. Nem mondom, hogy az egyetlen mód, ahogy el tudom képzelni a cabernet sauvignon barrique-ot, egy 3 forint 20 filléres műanyag pohár, de ez van. Legalább ez van.

Bánatom nagy: kicsi a találati arányom ezen a napon. Bár jól indul a hatos Chalga-koncert a jazz színpadon, folk- és világzene. A sátor szellős, mi is csak azért kukkantunk be, mert egy ismerős pasija játszik benne. Nem bánom meg. Tessék megjegyezni a nevet, ahogy az énekes mondja: "salga, ch-val"!

Mégis átmegyünk a nagyszínpadhoz, mert a leghülyébb nevű együttes játszik ott: "!!!". Helyből nem találom ki, hogy kell őket néven nevezni. Mivel amerikai a csapat, nyilvánvaló, hogy nem Felkiáltójel, Felkiáltójel, Felkiáltójel. Az is sanszos, hogy nem Exclamation mark, Exclamation mark, Exclamation mark. Ha ezer évig ütnek, se gondoltam volna, hogy Csk, Csk, Csk, vagy angolosan: Chk, Chk, Chk. Sőt, a honlapjuk szerint bármilyen egyszótagú, repetitív szó megteszi. Sajnos, a neve izgalmasabb, mint maga a koncert, ahogy rá kellett jönnöm arra is, hogy a Tankcsapda a tizenéveseké. Az egyik őrült rockzene-rajongó barátnőm, aki egész életét leélné egy Guns 'n' Roses CD-vel a lakatlan szigeten, azt állítja, neki bejön az amerikai zúzós-rockos Tool. Én inkább a Sergent Garcia felé kanyarodom, mégis a Roma sátorban kötök ki. Na, végre, ez jó. Lemmy Constantine cseh balerina és híres amerikai színész felmenőkkel büszkélkedhet. Párizsban szeretett bele a gipsy swingbe. Clark Gable-es bajusszal, fekete puha kalapban, gitárral a kézben búgja: I've Got You Under My Skin.

Az éjszakámba még csipetnyi flamenco, Csonka Bandi háromnegyed playback-koncertje és egy spontán, fémkonténert műanyag palackkal csapkodó, STOMP-utánzata fér bele. Eszményi Viktória és Heilig Gábor három kívánsága azonban határozottan NEM.