Az Octopus összművészeti helyszínen Gyukics Gábor Budapest-New York-Budapest költő tartott nyitott versestet, dzsesszel. Már bejáratott és kellemesen közösségi dolog ez. Valóban alulról építkezik, nem úgy, mint a Songwriters klub, de annak mások a céljai és nem is ezen a helyszínen, hanem Müller Péter új sátrában látható. A nagyszínpadi Sziámi koncert helyett egy sátor, azért nem olyan rossz csere. Barabás Lőrinc és társai. Felolvas: Gyukics Gábor, valamint Dukai Nagy Ádám is próbált, de túl részeg volt hozzá. Az arra járó költők viszont hamisítatlanok voltak, angolul-magyarul olvastak, Barabás Lőrinc és társai zenéltek hozzá, tisztára, mint egy New Orleans-i klubban, ahol az utcapoéták összegyűltek. Az influenza viszont úgy vélte, hogy Ő jobb a szépíróknál is és egy gyors, vodkával leöblített megfázás tüneteit enyhítő tabletta után sem volt hajlandó lekopni, jött hát velem.
A Juliette and the Licks koncertet nagyon bírta, gyanús, hogy a frontasszony metálos, de egyébként semmihez sem hasonlító öltözete tetszett neki igazán. Akár csak két éve, most is a fesztivál legbulisabb koncertszínháza volt. Amikor Juliette Lewis végképp átment Van Halenbe, akkor a barátom a vip rácsok mögött köhintett egy nagyot, hogy az embereket unja és menjünk a nyugis színház dombra egy kicsit. Így belekeveredtünk a Duna Művészegyüttes Nomád szenvedély című táncdarabjába. Valóságos turista-csalogató, míg a magyar néptáncosok tökéletesen leutánzott cigánytáncot jártak, színtelen jelmezekben, magnóról bejátszott Kaly Jag zenére, addig az élet színpadán, a sárban, gyűltek a jó muzsikára és őrjöngtek a szigetlakók. Influenza azt mondta, hogy szerinte nincsen ebben a darabban igazi cigány, úgyhogy akár el is mehetünk.
A Wan2 sátorban keresztülverekedtük magunkat egy kólával és egy teával a francia Nosfell koncertjén. Farinelli-szerű lény énekelt gitárral, mögötte a fraktáltenger, a nép őrjöngött, influenza unalmasnak találta fölöttébb, mentünk tovább.
Végül megtaláltuk a szűk keresztmetszetet és egy nagy tál baromi csípős curry szósz után (amivel majdnem sikerült is leráznom Őt), a Roma sátorban az Ekrem & Gypsy Groovz nevű szerb-montenergrói cigány rezesbanda vehemens műsorára táncoltunk elragadtatva. Megbeszéltük, hogy a lakodalmunkon csak ők játszhatnak majd. Másnap délben szigetinfluenza még ágyban talált, de csak lázam volt, semmi bűntudatom.
