A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár már negyedik éve tartja meg Tudományos Történeti és Örökségvédelmi Konferenciáját, amely évről évre a magyar történelem valamely fordulópontjával foglalkozik, volt már szó például az eseményen Hunyadi Jánosról ? mondta el Dr. Hóvári János, a Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566. Emlékév Emlékbizottság elnöke. Mint kifejtette: a konferencia nemcsak Szigetvárról, hanem például a kissé feledésbe merült gyulai várvédőkről is megemlékezik, hiszen Gyula az Alföld Szigetvárja. A konferencián történészek tekintették át a korszak különböző eseményeit, az előadások alapján pedig kiadvány is megjelenik, amely elsősorban a történelemtanárok munkáját szolgálja kisegítő anyagként, összefoglalva az elmúlt évek új kutatási eredményeit.
?Ha nincs megfelelő történelmi emlékezet, nincs egységes nemzettudat sem. A történelmi emlékezettel való foglalkozás nem csak iskolai dolog, a társadalom egészében szerepet játszik. Minden nemzeti emlékhelynek sajátos világa van, de a helyszín önmagában nem tudja fenntartani a történelmi örökséget, a nemzeti tudatot tehát rombolni is lehet? ? mondta el az elnök előadásában. A történelmi emlékezet ugyanis nem statikus, ugyanazok az elképzelések egyre modernebb formában jelennek meg.
?Az 1566-os ostrom, Zrínyi Miklós és katonatársainak hősi halála nem lenne a magyar történeti nemzeti tudat ilyen jelentős része, ha nem lett volna a dédunoka, a költő Zrínyi Miklós, aki megírta a Szigeti veszedelem című művet. Vagy ha Ráday Gedeon nem adja kölcsön az apjától örökölt példányát a nála időző Kazinczy Ferencnek, aki felfedezi a könyvet és az 1566-os hősi helytállás nemzeti mozgósító erejét a magyar modernitásnak? ? mondta el Dr. Hóvári János.
Nagyon fontos fordulópontja volt a magyar történelemnek a szigetvári ostrom, 1526-at követően ugyanis az országot folyamatosan háborús állapotában találjuk, újabb és újabb szultáni és nagyvezíri hadjáratok harapdáltak le egyre nagyobb területeket a Magyar Királyságból. A mohácsi csata negyvenedik évfordulóján, 1566-ban Szulejmán szultán megint személyesen indult Magyarország ellen, a hódítási folyamat azonban évtizedekre megakadt Szigetvár alatt, és a következő nagy terjeszkedés csak 1593-tól kezdődött el. Szigetvár azért is jelentős, mert nemcsak Zrínyi Miklós, de Szulejmán szultán is itt lelte halálát ? mutatta be a Kultúra.hu kérdésére a korszakot dr. Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
?Szigetvár 1566 nyarán és őszén a világ legfontosabb pontja volt, a vár kapitánya, Zrínyi Miklós, aki a magyar történelem legérdekesebb és egyben legellentmondásosabb figurája, tettével három évtizedre megállította az oszmánok nyílt terjeszkedését. Persze igazságtalan a sors, mert Szigetvárnak óriási mítosza alakult ugyan ki a magyar történelemben ? ami köszönhető annak is, hogy a dédunoka művében például maga a várvédő kapitány kaszabolja le Szulejmán szultánt, és nem ágyban hal meg az oszmán vezető, valamint hogy a magyar történelmi festészet tele van a Zrínyi kirohanását ábrázoló képekkel Székely Bertalantól kezdve Csontváry Kosztka Tivadar művéig ?, Gyula ostromát és bevételét elfeledte a magyar közvélemény. Pedig Gyula tovább tartotta magát, mint Szigetvár. Bár előbbi esetében kapitulációs szerződéssel ért véget a harc, a várvédők itt sem jártak jobban, hiszen az oszmánok a szokásos módon, a szerződést megszegve fogságba ejtették, illetve lekaszabolták a kivonulókat. Maga a várkapitány, Kerecsényi László is így esett áldozatul. Neki azonban nagyon rossz sajtója volt, pedig nem volt rosszabb figura, mint Zrínyi Miklós a mindennapi erkölcsösségét illetően, csakhogy róla fennmaradt egy vitézi ének, amely rossz színben tünteti fel, ezért szorulhatott félárnyékba ő maga és Gyula hősies megóvása ? mesélte a történész.
A Magyar Történelmi Társulatról elmondta: ez az egyik legrégebbi civil szerveződés, jövőre ünneplik fennállásuk századik évfordulóját, így talán csak a Magyar Tudományos Akadémia előzi meg őket. ?Fontosnak tartjuk, hogy az emlékévről méltó módon emlékezzünk meg. A társulat nemcsak a központi, a fővárosi eseményekre koncentrál ugyanis, hanem a regionális történelemtudat ápolására is? ? tette hozzá.
A konferencia és a hétvégi rendezvény már hagyományos programmá nőtte ki magát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár életében, amely fórum alkalmas arra, hogy bemutassa a Kárpát-medencei várak aktuális programkínálatát. ?Olyan hely vagyunk, ahol a múzeumi szakemberek, a várak programjai iránt érdeklődők és a turisztikai szakemberek találkozhatnak, ahol a várbeli életről és a végvári harcokról is átfogó képet festünk izgalmas programjainkon keresztül? ? mondta el Estók János, a múzeum igazgatója. Intézményéről kifejtette: a szórakoztatással és az ismeretterjesztéssel egyaránt találkozhatunk a Vajdahunyadvárban, a vásári mulattatástól azonban távol tartják magukat. Kulturális missziót töltenek be, ahogy az egész Városliget is teszi azt hosszú évtizedek óta: 1896-ban a Műcsarnokot, 1907-ben a Szépművészeti Múzeumot, 1907-ben pedig a Vajdahunyadvár ismét felújított épületét adták át a területen. ?A Liget fontos eleme a kultúra a rekreáció és a szórakozás mellett.?
A Vajdahunyadvárban szervezett pünkösdi programokon a látogatók megismerkedhetnek várainkkal, kulturális és történelmi hagyományainkkal. A családi szórakozást viselet- és fegyverbemutatók, felvonulások, íjászversenyek, színpadi programok ? lovagi játék, zene, tánc, bábszínház ? teszik teljessé. A Mezőgazdasági Múzeum egyedi programkínálatában szerepelnek történelmi kiállítások, a várrekonstrukciók bemutatása, múzeumpedagógiai foglalkozások, a játékkiállítás és a játszóház pedig a legkisebbek igényeit szolgálja ki.
Szigetvár díszvendégségével felvonulnak a szigetvári hagyományőrzők is.
Résztvevő várak
Díszvendég: Szigetvár
Továbbá: Eger (vasárnap, hétfő), Esztergom, Füzér, Gyula, Komárom, Komárnó, Nyírbátor, Pécsvárad, Sárospatak, Tata, Vaja
Cseszneki Vár, Csobánc Vár, Döbröntei Szarvaskő Vára, Nagyvázsonyi Kinizsi Vár, Somlói vár, Sümegi Vár, Szigligeti Vár, Várpalotai Thury-Vár
Bemutatkozik a Nemzeti Várprogram a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jóvoltából. A rendezvény a Nemzeti Emlékhelyek napjának programjaihoz kapcsolódik.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
