Az 1874-ben Bécsben bemutatott A denevért 1882-től játszotta a Blaha Lujza téri Népszínház, ám az Opera repertoárjára csak 1895 májusában került – mindössze három előadás erejéig. A Strauss-operett az 1902-es felújítást követően vert gyökeret a Sugár úti palota repertoárján. Az első szilveszteri előadásra tíz évvel később, 1912-ben került sor. A második felvonásban a színház akkori sztárjai, Marschalkó Rózsi, Medek Anna, Sándor Erzsi és Rózsa S. Lajos lepték meg a közönséget.

Az Operaház az első negyedszázadában meglepő módon szilveszterkor általában sötétségbe burkolózott.

Történtek ugyan tétova kísérletek: 1887-ben például Schumann Manfrédjét adták jótékony célú előadásban, 1893-ben pedig a friss sikert, a Parasztbecsületet és a Vióra című balettet. A jórészt született és pénzarisztokráciából álló bérlői kör, valamint az Opera művészegyüttese máshol búcsúztatta az óévet. Szükségük is lehetett erre a pihenőnapra, mert január 1-jén rendre valami nagyoperát tűztek műsorra. 1904-től hosszú évekig a gyerekeké lett a színház: a Jancsi és Juliskát, valamint a „korszak A diótörőjét”, A babatündért adták, délután négytől, matiné előadásban.

Úgy tűnik, Bánffy Miklós és Hevesi Sándor fedezte fel, hogy az óévet a komoly múzsa szentélyébe alkalomadtán és kivételesen operettekkel érdemes búcsúztatni. Az 1912-es A denevért a Boccaccio követte. Az I. világháború kényszerszünete után, 1918-tól ismét a Strauss-operetté lett a főszerep, majd 1922-ben vélhetően minden idők legfurcsább szilveszteri műsorára került sor. Ekkor ünnepelték ugyanis országszerte Petőfi Sándor születésének centenáriumát. A rendezvénysorozatból az Opera sem maradhatott ki: Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya, az Elvennélek én… című férfikarra írt műve, valamint néhány Huber Károly- (Petőfi kortársa, Hubay Jenő édesapja) dal után a Bánk bán első felvonását adták.

Fotó: Opera/Éder Vera
Radnai Miklós 1925-től tűzte műsorra december 31-én A denevért – s ez a sorozat kerek negyven esztendeig tart!

Ezalatt mindössze két szilveszter volt Eisenstein kálváriája nélkül: 1938-ban még nem készült el Oláh Gusztáv új produkciója (helyette a Sybillt adták), valamint 1944-ben, amikor Európa lakosságának nem éppen a valcer járt a fejében. A sikerszéria azonban 1945-ben folytatódott. Orlovszkij herceg flegmán vodkázta végig a Rákosi-korszakot, 1956-ban – a kijárási tilalom miatt – délután kettőkor kezdve az ivászatot.

1950-től az Erkel Színház is bekapcsolódott a szilveszteri vidámságba, ott leggyakrabban a Három a kislányt játszották. Amikor Oláh Gusztáv Denevérjét Szinetár Miklós rendezése váltotta fel az Erkelben, az Operában A sevillai borbély került előtérbe, Melis György ikonikus Figaro-alakításával, melyet éppen 1983 szilveszterén énekelt utoljára.  

Akadtak rendhagyó december 31-i előadások is: olykor A rózsalovag, sőt a Carmen, a Faust vagy Seregi László Rómeó és Júliája is színre került. A denevér népszerűségével azonban semmi sem vetekedhetett. 1992-ben Fehér András, 1997-ben Kerényi Miklós Gábor rendezte újra az operettet, 1994-ben az Opera társulata Vámos László produkciójával vendégszerepelt Frankfurtban. Szinetár Miklós ma is látható rendezése pedig idén lett húszéves: eddig 154-szer tapsolt neki a közönség – Budapesten és Japánban.

Karczag Márton írása az Opera Magazin téli számában jelent meg.

Nyitókép: A denevér az M5 műsorán, 2020 októberében. Fotó: Opera/Berecz Valter