Balatonalmádi emblematikus épületegyüttese valódi színházi díszlet: az 1754-ben már részben kész, alápincézett rendház vastag fehér falaival, boltíveivel és a hangulatos kolostorkerttel közvetlenül a Loyolai Szent Ignác tiszteletére 1779-ben felszentelt katolikus templom szomszédságából tekint a Balatonra. Vele szemközt helyezkedik el a XVIII. századi magtárépület, amely mára 276 négyzetméteres, galériás rendezvény- és kiállítótérré változott, és panorámás udvarán kis szabadtéri színpaddal várja az eseményeket és a látogatókat.
Balatonalmádi Vörösberény része – korábban különálló település – a legrégebben lakott, történelmi városrész, amelyet még Szent István király adományozott a veszprémvölgyi apácáknak. A jezsuita szerzetesrend az 1600-as évek közepén kapta meg a mai kolostor területének használati jogát – ahol akkor már mezőgazdasági épületek álltak –, miután az apácák menekülni kényszerültek a török elől.
Nem kevésbé volt fordulatos az épületgyüttes újkori története sem:
a 18 szobás rendház a szocializmus éveiben volt bérlakás, tanácsi üdülő, ÁFÉSZ-asztalosműhely, a kilencvenes években hotel és főiskolai kihelyezett tagozatnak is otthont adott.
Az eredetileg granáriumnak nevezett, kilencszobás ispáni lakást is magában foglaló magtárnak még sanyarúbb sors jutott, és a szentkirályszabadjai szovjet hadtest éléskamrájától a Nitrokémia raktárán keresztül a helyi TSZ baromfineveldéjéig terjedt felhasználási skálája, amíg az ezredfordulón magántulajdonban meg nem újulhatott.
Ezekre az időkre utalt beszédében Fekete Péter kulturális államtitkár a frissen renovált kolostorépület átadó ünnepségén. Emlékeztetett: „Mindez az ideológiai megsemmisítés, emlékeltüntetés kísérlete okán és szándékával történt, de ez nem maradhatott így, ebbe nem nyugodhattunk bele.”
A méltatlanul elhanyagolt történelmi épületnek a tízezres Balatonalmádi a rendszerváltás után sem találta meg azt a funkciót, amely méltó, ám fenntartható módon töltené meg tartalommal. Végül néhány évvel ezelőtt a balatonalmádi származású Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező, színházigazgató vízióit követve indult el az épületegyüttes önkormányzati tulajdonba vétele és kulturális célú fejlesztése több mint egymilliárd forint összegű állami támogatással.
A veszprémi Petőfi Színház már a mostani, teljes körű felújítás előtt is használatba vette az épületegyüttest Carpe Diem! elnevezésű nyári színházi gyermektábora céljaira, amelyet tavaly óta a Kerényi-program keretein belül hirdetnek meg. A bentlakásos táborozók a színpadi beszéddel, magatartással, helyzetekkel és gyakorlatokkal ismerkedhetnek meg, de egyéb kulturális és szabadidős élményeket is ígérnek számukra a szervezők.
Oberfrank Pál a köszöntőjében Kerényi Imre örököseiként határozta meg az épület kulturális tartalmáért a várossal kötött szerződésben kötelezettséget vállaló Petőfi Színházat. Az intézmény igazgatóhelyettese elmondta: évek óta szerveznek a színházon túlmutató tartalmakat, ezeket bővítik a jövőben más partnerek segítségével, így Balatonalmádi a jövőben nemcsak színházi, zenés és táncos rendezvények, de színházszakmai konferenciák, könyvbemutatók, kiállítások helyszínévé is válhat.
Kepli Lajos, Balatonalmádi polgármestere az átadón bejelentette: a Kolostor Kulturális Központtal szerves egységet alkotó magtárépület a képviselő-testület e heti pozitív döntését követően a jövőben Kerényi Imre nevét viseli majd.
Fotók forrása: MTI
