 |
| Alföldi Róbert |
(MTI) - Alföldi Róbert, akinek július 1-jével történő kinevezését még tavaly december végén jelentette be Hiller István, az elmúlt fél évben együtt vezette a Nemzeti Színházat Jordán Tamás leköszönő főigazgatóval.
"Jordán Tamás múlhatatlan érdeme, hogy újrateremtette a Nemzeti Színház tekintélyét" - méltatta a teátrum leköszönő vezetőjének tevékenységét Hiller István. A miniszter megjegyezte: noha sokan azt mondták, nem fog működni, hogy a régi és az új főigazgató fél évig együtt dolgozik, Jordán Tamás és Alföldi Róbert bebizonyította, ez megvalósítható. Hiller hozzátette, reméli, hogy ez a példa más hazai kulturális intézményeknél is elterjedhet majd.
Az újonnan létrejövő szombathelyi Weöres Sándor Színház vezetésére készülő Jordán Tamás úgy vélte, fél éves együttműködésük Alföldi Róberttel "nagyon szép történet" volt. "Nem mondom, hogy nem izgulok a következő évekért, de nagy belső nyugalommal indulok neki; ez az elmúlt fél évnek is köszönhető" - mondta Alföldi Róbert, majd hozzátette: "szeretnék egy olyan színházat vezetni, amiben mindenki megtalálja azt, ami az ő szája íze szerint való".
A főigazgató elmondta: 18 színésztől vált meg, ők azonban megtartják eddigi szerepeiket a következő évadra átvitt darabokban. "Egyetlen konfliktus, rossz mondat nem volt" - cáfolta a belső feszültségekkel kapcsolatos híreket. A társulat új tagja lesz az Új Színháztól érkező Nagy Mari, a Krétakörből Péterfy Bori és Rába Roland, a Bárkából Makranczi Zalán és Tompos Kátya, valamint Murányi Tünde. A társulathoz csatlakozik Bánfalvi Eszter, Földi Ádám, Gergye Krisztián, Gerlits Réka, László Attila, Mátyássy Bence, Mészáros Piroska, Orth Péter, Stork Natasa és Szabó Kimmel Tamás is. A teátrum új tagjai közül öten idén végeztek a színművészeti egyetemen Zsámbéki Gábor osztályában, négyen pedig 2007-ben az Ascher-Novák osztályban.
"Nem szerettem volna azt a gyakorlatot követni, hogy az új vezető kisöpri a színházat" - jegyezte meg Alföldi Róbert. Mint elmondta, a régi darabokat akkor veszik le a műsorról, ha a közönség úgy dönt, ezért a repertoárban marad a produkciók többsége.
A 2008/2009-es évad első bemutatója a Krétakörtől átvett Szorokin-darab, A jég lesz. A Mundruczó Kornél rendezte előadásba a Nemzeti Színház társulatának tagjai is beállnak, így új produkció jön létre a Nagyszínpadon. Ugyanitt láthatja majd a közönség Euripidész Oresztészét Térey János új fordításában, majd Kacsóh Pongrác János vitézét kettős szereposztásban, élő zenekarral. A zenés darab a Nemzeti Színház és a Magyar Rádió közös produkciója lesz. Márciusban tartják Botho Strauss A park című "Szent Iván-éj parafrázisának" premierjét, majd a szezon utolsó bemutatója a Balázs Zoltán által rendezett Webster-mű, Az Amalfi hercegnő lesz.
Három produkciót a Gobbi Színpadon mutat be a teátrum: együtt lesz látható Gorkij Vassza Zseleznova és Brecht Kivétel és szabály című darabja Zsótér Sándor rendezésében, emellett bemutatják a Dömötör András által dirigált, Pokoli disznótor című Remenyik Zsigmond-darabot, valamit Racine Atáliáját, melyet Valló Péter állít színpadra. A tervek szerint a legfiatalabbakat gyermekelőadásokkal várja majd a színház.
Alföldi Róbert elmondta: a következő évadban három előadást - a János vitézt, az Oresztészt és A parkot - is ő rendez majd. Azok a rendező kollégák, akiket ezekhez a produkciókhoz tervezett meghívni, időközben "elkeltek", kapkodni pedig nem szerettek volna - indokolta döntését a főigazgató. Alföldi hozzátette, a klasszikusokról sem fog megfeledkezni a teátrum: "a Bánk bánt a társulat ideszerződött huszonéves tagjaival kezdjük el csinálni, az Ember tragédiáját pedig sorozatként szeretnénk bemutatni". Mint Alföldi Róbert elárulta, 2-3 hetente jelentkeznek majd egy-egy színnel, más-más rendezővel és színészekkel az interaktivitás jegyében.
Alföldi Róbert 13 határon túli színészt választott ki egy még meg nem nevezett darab színpadra állítására, a produkció a tervek szerint az összes határon túli magyar színházba is ellátogat majd, míg a Kolozsvári Magyar Színház októberben saját Ványa bácsi előadását mutatja majd be Budapesten. Decemberben a teátrumba látogat a francia nemzeti színházként számon tartott Comédie Francaise is Moliére Kényeskedők című darabjával.
"Csinálunk egy hat estés felolvasószínházat is, ennek során bemutatjuk Tom Waits Black Rider című musicaljét is egy rockzenekarral" - beszélt a további tervekről a főigazgató.
Alföldi Róbert a más intézményekkel való kapcsolatokról elmondta, a Nemzeti Színházzal szomszédos Művészetek Palotájával közös bérletet és jegyirodát terveznek, és tárgyalásokat folytatnak a Ludwig Múzeummal is.
Alföldi Róbert portré
A színészként, próza- és zenésszínház-rendezőként, televíziós műsorok vezetőjeként, sőt festőként is ismert művész 1967. november 22-én született Kalocsán. Dunapatajon nevelkedett, színházban először tizennégy évesen járt Kecskeméten. Gimnáziumba Szentesre, az akkor még egyedülállónak számító drámaszakra járt, középiskolás évei alatt rendszeresen látogatta a vidéki színházakat.
Az érettségi után azonnal felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol 1991-ben végzett, s még főiskolásként játszotta el Veszprémben Raszkolnyikovot Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésében. 1992-ben a Vígszínház szerződtette. 2000-ben szabadúszó lett, 2006. március 1-től a Bárka Színház igazgatója volt. 2007. december 20-án Hiller István oktatási és kulturális miniszter a pályázatokat elbíráló bizottság javaslata alapján őt nevezte ki a Nemzeti Színház főigazgatójának.
Alföldi 1995 óta rendez, először a Trisztán és Izoldát állította színre. Rendezőként már minden műfajban kipróbálta magát: a musicaltől az operetten, az operán és bábjátékon át az ír táncshow-ig és a videoklipig. A nyitrai Andre Bagar Színháztól, a New York Theatre Workshoptól, a portlandi Városi Színháztól, a prágai Zábrádli Színháztól is kapott már rendezői felkérést. 2005-ben a Csárdáskirálynőt rendezte a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ugyanebben az évben a Miskolci Operafesztiválra Bartók A kékszakállú herceg vára című művét állította színpadra. A Magyar Televízió A Nagy Könyv című műsorában ő rendezte meg a Micimackót, különös és újszerű értelmezésben, nagy sikerrel. Első játékfilmjét, amelyet Bartis Attila Nyugalom című regényéből készített, februárban mutatták be a mozik.
Alföldi Róbert a kortárs magyar művészvilág egyik legsokoldalúbb egyénisége, 1995-ban Jászai Mari-díjat kapott, emellett számos rendezői és kritikusi díj tulajdonosa: Latinovits Zoltán-díj (1993), Hegedűs Gyula-díj (1996), a főváros által adományozott legjobb rendezés díja és a színikritikusok díja (1998), Ajtay Andor-díj (1999), Ruttkai Éva-emlékgyűrű (1999), Déri János-díj (2001), Janikovszky Éva-díj (2007).
Hobbijában, a festészetben is sikeres. Több önálló kiállítása volt, képei a legendás párizsi művészkávéházban, a Les Deux Magotsban is láthatók voltak.
