Fritz Cremer szobra a Berliner Ensemble előtt
A kereskedelem a politika folytatása más eszközökkel. A trösztösítés az útonállás célravezető módszere. Al Capone bandája shakespearei ötödfeles jambusokban beszélnek. A gengszter Guiseppe Givola virágboltjában játszódó jelenet Goethe Faustjának kertjelenetére hivatkozik. Betty Dullfeetnek frissen megölt férje temetésén ajánlja fel Arturo az üzlet folytatását, csakúgy, mint III. Richárd Lady Annának apósa koporsója mellett kéri meg kezét. A lemészárolt Dullfeet (Dollfuss osztrák kancellár) temetésén Arturo Antonius gyászbeszédét parodizálja a Julius Caesarból. Korognai Károly kap magánszámot: III. Richárd sátrában megjelennek áldozatai a bosworthi csata éjszakáján. Korognai erősen kapálózik fehér lepedő alatt az előtérben. Anschnittben néhány poroltó sorakozik a rivaldánál a felgyújtott Reichstag eloltásához.
Bodolay a müncheni történetet nem Chicagóban játszatja. Elveti az előadás Hans Dieter Hosalla színpadi zenéjét. A vásárcsarnok meggazdagodott tőkései a DIVSZ-indulót éneklik, de fedetten és mellékesen, mintha elszellentették volna magukat nyilvánosan, alszéllel elszólva, mit takargat liberális leplük.
Az előadás további részében Király Péter munkásmozgalmi dal-gyűjteménye németül hangzik el, beleértve Brecht zeneszerzőjének, Hanns Eislernek ? Erich Weinert szövegére komponált - Rote Wedding indulóját (magyar szöveg: Vörös Csepel?)
irányítja a nézőket odaasszociálni a parlament ablakai alá. Arra utal az előadás, hogy az Arturo Ui a pártapparátus meggazdagodottjainak gengsztertörténete. (V.ö.: A Kádár-Aczél-rendszer visszaállításának, sőt a Rákosi-Gerő-rendszer más formában való visszaállításának kapujában állunk, mert a posztkommunisták választási győzelme esetén az ország egy új, liberálbolsi Arturo Ui, egy akarnok kezébe kerül- írta Csurka István: Megmaradni című publicisztikájában ez év áprilisában).
Gáspár Tibor (Arturo Ui) mozgását, mimikáját nézve nyilvánvaló: nagy haszonnal vette ki videó-kölcsönzőből Chaplin Diktátorát. Utánozza továbbá Gyurcsány miniszterelnök, a néhai Kádár János és a néhai miniszterelnök Orbán hanglejtési modorosságait. A színpadi kalasnyikovok, Gadus Erik csiricsáré jelmezei, Székely László díszletszerkezete a naptári mát hangsúlyozza. Vagyis a német barnaingesek bohóctréfába váltott párttörténete helyett az Magyar Szocialista Munkáspártnak a Magyar Szocialista Pártban és napjaink gazdasági - politikai életében betöltött továbbműködésére mutat két kézzel az előadás. A vége felé a szín fenekéről begördül egy kombi. Vértől szennyezett blúzban fiatal, sebesült lány közli, hogy vízágyukkal, könnygázzal támadtak rájuk. A súgólyuk előtti térségen a virágzó üzlet télikertjében piros sipkás, gipsz kerti törpét állítanak fel szemben a nézőkkel. Presits Tamás záró számként megpöcköli a törpe orrát.
Reiter Zoltán, Hodu József, Mészáros Mihály, Ács Tibor, Jancsik Ferenc, Vajda Károly, Szőke Pál, Árdeleán László, Bartus Gyula, Simon József, Szabó Lajos, Vadász Gábor, Gulyás Attila, Kovács Edit a klasszikus
stílus helyett a csabai nagy stílust képviselik váltakozó hangerővel, és zajos taglejtésekkel. Bodolay ? szokása szerint ? nem színészben fogalmaz. Engedi őket röcögtetni, hangoskodni, amíg nem zavarják a szcenika működését. A modernizáló rendezői elgondolással homlokegyenest a muzeális oldalt képviseli a színészek játékfölfogása. Dariday Róbert (a vén Dogsborough/Hindenburg) galambősz, rezignált aggatya. A recenzensnek áttűnik a szerep alól félszázadnál régebben a pesti Nemzetiben eljátszott schilleri hevületű Ferdinand von Walter-alakítása. Szabó Lajos virgonc bohóctréfát ad elő az ifjabb Dogsborough szólamában. Felkai Eszter részegen bukdácsoló szólószámot készített magának Dockdaisy szerepéből. Kiss Jenő tanítja be a diktátort hatásos színészi viselkedésre. Kiss Jenőnek nincs mit tanítania, mert nem tudja a nagy stílust, csak handabandázik a színpadon. Stílusérzékét és zenei műveltségét fitogtatandó idéz Hervé: Nebáncsvirág című operettjéből (?Klastrom, édes otthonunk?)
A műsorfüzet tiszteleg Hajnal Gábor fordító előtt, jóllehet a színpadról (már amennyire kivehető a dikciókból) nem Hajnal-fordítását mondják föl.
Különös, érdekes elgondolás a bolsi-ellenes Brecht. A mű nem engedelmeskedik végig időszerűsítésének. A rendezőt ez cseppet sem zavarja. És füllel hallhatóan a nézőket sem.
A játék elején a színpadnyílást számítógép monitorja takarja. A mozgó kurzor csinál világost, sötétet. A felbukkanó felirat tudatja, sok fényképet mutathatnának, de nem teszik. A technikai előjáték figyelmeztet rá, Brecht 1941-ben írt paraboladarabja napjainkról példálózik. A hangsúlyosan megmutatott komputer-ötlet utóbb elvész. Az ötlet megszolgálta, az ötletet elfelejthetjük. A színházi kompozícióból hiányzik ugyan a lezárása, de annyi időszerű ötlet halmozódik, hogy eltemetik a nyitó játékot. És a színdarabot.
