?A melankolikus nem fél semmitől,
de saját magától retteg;
retteg, hogy elmulasztja önmagát,
és ezért nem képes megállapodni?"
A mozgásszínházi darab középpontjában a melankolikus személyiség áll, aki csak önmagától, valódi személyiségének kibontásától fél. Retteg, hogy elmulasztja önmagát, és ezért nem képes megállapodni. ?A melankolikus, aki a semmi belátásához jutott el, mazochista módjára élvezi, hogy bármiképpen válasszon is, bele fog rokkanni, és ezért átengedi magát a szédületnek, ami végképp kivonja őt a világ óraműszerű körforgásából. Ám, igazi élvezet csakis ott van, ahol az embernek szédülnie kell. A melankolikus magányát végtelen kifosztottsága teszi elviselhetetlenné, de számára a hiány egyfajta beteljesülés; önmagát elveszítve saját magához érkezik vissza, énje egyre tünékenyebb lenyomataként. Mintha egy távcsövön át néznénk, tanácstalanul, hogy vajon bennünk folytatódik-e a külső világ, vagy pedig onnan, kintről mi magunk nézünk-e vissza a távcsövet zavartan forgató énünkre."
Az 1991-ben alakult alternatív színtársulat, az Andaxinház a szöveg, a mozgás és a látvány komplexitására törekszik, általában élőzene vagy képzőművészek bevonásával.
Bemutató: 2005. április 1. 20 óra
További előadások: április 2., 19. 20 óra
Andaxinház: Örömgyilkos
- Látványszínház két táncossal, egy színésszel -
Bemutató: 2005. április 1. 20 óra
További előadások: április 2., 19. 20 óra
MU Színház (1117 Körösy József u. 17.)
Szereplők: Orosz Helga, Gold Bea, Nagy Andrea
Díszlet: Terebessy Tóbiás
Fotó: Dusa Gábor
Koreográfia: Gold Bea, Nagy Andrea
Rendező: Zsalakovics Anikó
Külön köszönet: Szabadi Zoltán és Sárközi Antal képzőművészeknek
Támogatók: NKÖM, NKA Színházi Kollégium, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottság, MU Színház
