"A vastörvény - ország-világ előtt / Most visszahull az ítélő fejére... / Jó tettért jót várj és kegyet kegyért, /De: szeget szeggel... és: szemet szemért..." Shakespeare darabjának középponti alakjai a Herceg, aki ideiglenesen átadja a hatalmat Angelónak, a kíméletlen helytartónak. Angelo pedig nekilát, hogy rendet teremtsen a szabad erkölcsű Bécsben. Olyan bűnért ítél halálra egy úriembert, Claudiót, amit az éj leple alatt ő maga is elkövet. Shakespeare ebben a művében a morálról, a törvényről és a választási lehetőségekről szól. A darab ugyan a XVII. század eleji London elé tart görbe tükröt, de igazsága minden korban, így ma is érvényes.
A Szeget szeggel Shakespeare egyik legtöbb nehézséget rejtő műve, hiszen megannyi vígjátéki elem mellett számos jelenet magában hordozza a tragikum lehetőségét, és a darab vége sem feltétlenül vidám. "Megegyezni nem tudnak a kritikusok erre a darabra nézve, és nem is fognak soha. Legföljebb abban értenek egyet, hogy különös, páratlan és egyedülálló - még Shakespeare munkái között is" - írta a magyar színháztudomány jeles képviselője, Hevesi Sándor.
A Radoslav Milenkovic rendezte darab főszerepeiben Kaszás Géza (Vincentio), Fandl Ferenc (Angelo) és Fabók Mariann (Izabella) látható.
