| Schiller remekműve a Rómeo és Júliával vetekszik, Lujza és Ferdinand tragikus szerelme ugyanolyan híres, mint a veronai fiatalok története. A darab terve egy várbörtönben merült föl a fiatal katonaorvosban, aki rövid fogságát töltötte a Haramiák előadásának engedély nélküli megtekintéséért. A kisfejedelemség hercege elleni minden szenvedélyét beleírta halhatatlan darabjába, amelynek eredeti címe Miller Lujza volt, és a francia forradalom kitörése előtt hat évvel született. |
 |
 |
|
| Talán ezért állnak bitófák Mira János díszletében. Az viszont már kevésbé érthető, hogy Dőry Virág ruhái miért olyan eklektikusak. Miller muzsikusé és a Ladyé korabeliek, Millerné és Sophie mai ruhát visel, míg Kalb udvarnagynak púderes arca és rizsporos parókája van. Ennél nagyobb baj, hogy az előadás játékstílusban is ezt az eklektikusságot képviseli. Ádám Tamás rendezése nem vállalta fel Schiller romantikus pátoszát - amit helyette ad, különösen a második részben, az követhetetlen stílusparódia. |
 |
| Pedig olyan jól indul az előadás! Miller muzsikus ( Sirkó László remek alakításában) a tanítványait instruálja és egyúttal improvizál is. Aztán bejön a képbe Millerné, mint egy unatkozó, mai üzletasszony (Réti Erika ironikus megfogalmazásában) - és a dolog még mindig működik. De mikor a fejedelme komornyikjának hangját egy régi, recsegő rádiófelvételről halljuk Bartus Gyula előadásában, miközben a Lady úgy válaszol neki, mintha jelen lenne - a néző gyanakodni kezd. És nem alaptalanul. Ádám Tamás ugyanis egyáltalán nem tudja kordában tartani a stílusbravúrt és átcsúszik az értelemzavaró paródiába. |
 |
 |
|
| Egyáltalán nem világos, hogyan hal meg Lujza és Ferdinánd - ehhez a néző olvasmányélménye szükségeltetik -, nem érthető, miért mázolják bohócra az áldozatot hozó lányt, miért beszélnek egyszerre a színészek a szöveg rovására, és miért rendeznek vidám temetést, meztelenül rohangáló szerelmespárral a darab végén. Ráadásul mai zene hangjaira, miközben az egész előadás alatt klasszikus zene szólt. |
 |
| A jobb sorsra érdemes színészek mentik meg az előadást. A szereposztás ugyanis olyan jó, hogy azzal egy kitűnő Ármány és szerelmet lehetett volna létrehozni. Mindenekelőtt Andorai Péter Von Waltere, ez a gyilkosan közömbös, hatalomvágyó ember, az események mozgatóereje. (Érthetetlen, miért visel egész előadás alatt otthoni köntöst?!) |
 |
| Balogh Erika Lady Milfordja remek, bár szerepét igencsak meghúzta valaki, mint ahogy Vas István fordítását is "megmagyarították" - vajon miért? Wurm, a kisstílű "féreg" nemcsak színészi telitalálat - Hegedűs Zoltán előadásában -, de napjaink ismerős típusa is. A két fiatal közül Magyar Tímea a jelentéktelenebb, holott Lujza nem ilyen átlagfiatal, hanem heroikus tettekre képes személyiség. Ettől azonban megfosztotta őt a rendezői koncepció. Szarvas Attila viszont bírja szusszal, ez a fiatalember igazi Ferdinánd lehetne egy igazi Ármány és szerelem előadásban. |
