Akkor lehet a szerző szellemének megfelelő egy mai Brecht-előadás, ha képes gondolatokat, gondolatsorokat elindítani a nézőben. A hatáskeltés korszerű eszközeit is azért használja Méhes László, a Filléres opera rendezője, hogy ráirányítsa figyelmünket az általános értékvesztésre és az ezzel járó veszélyekre. Méhes László Jászai-díjas színművész, a budapesti József Attila színház főrendezője, a 2004-es miskolci Bolha a fülbe című Feydeau-vígjáték rendezője ? a főiskolai tanulmányokkal járó feladattól eltekintve ? még soha sem játszott Brecht-darabban, és rendezőként sem találkozott a szerzővel. Úgy tűnhet, mintha eddig tudatosan kerülte volna a sokak által vitatott Brechtet.
Méhes László rendező
? Erről szó sincs ? utasítja vissza Méhes László a feltételezést. ? Sőt, Brecht az egyik kedvenc szerzőm. De színészként nem maga határozza el az ember, hogy miben játszik, hanem megkínálják bizonyos szerepekkel. Legfeljebb abban dönthet, hogy vállalja-e az adott feladatot vagy sem. És a főrendező sem teljesen szabadon, hanem mindig egy konkrét helyzetben dönt. Számtalan körülménytől ? a színház műsorpolitikájától, a társulat összetételétől, de még a közönségtől is ? függ, hogy mi kerül a műsortervbe. Szerencsére amikor meghívott Miskolcra Halasi Imre, felvetődött egy Brecht-darab bemutatásának a lehetősége, és én örömmel ajánlottam a Filléres operát.
? Számomra minden színházi előadás lényege, hogy miként tudok hatni az emberekre, hogyan tudom megfogni őket, megérinteni, kinyitni a lelkület, és eljuttatni hozzájuk bizonyos gondolatokat. Brecht kiváló szerző, aki megfelelő eszközökkel és nagyon hatékonyan képes közölni mondandóját. Legalább olyan sokkolóan képes hatni, mint mondjuk a televízióban látott szörnyűséges sorozatok, vagy hatásvadász szappanoperák, azzal a különbséggel, hogy nemes eszközökkel éri el célját. Hatásos, ugyanakkor tartalmas és igényes. Azért próbál a lelkünkre hatni, hogy minél inkább megragadhassa értelmünket. Brecht a leginkább gondolkodtató szerzők egyike.
? Ha ma írta volna a Filléres operát, ha ismerte volna a tévé, a videó, a számítástechnika lehetőségeit, ha hozzáférhetett volna azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel ma bombázzák az embereket, akkor bizonyára mindezeket felhasználta volna annak érdekében, hogy elgondolkodtasson bennünket, hogy ráirányítsa figyelmünket a mindennapok fonákságaira. Akkor maradunk igazából brechtiek, ha úgy csináljuk meg az előadást, hogy az gondolatsorokat indítson el az emberekben.
? Azt szeretném, ha a nézőnek egy pillanatra se lankadna a figyelme, ha mindvégig követné az eseményeket. Arra törekszem, hogy úgy érezze mindenki, aki bejön az előadásra, hogy muszáj haladnia a történésekkel. Ez borzalmasan nehéz, mivel Brecht nem teremtett egyetlen olyan alakot sem, akivel feltétlenül azonosulni lehet, nincs pozitív hőse a darabnak. Itt mindenki esendő, itt mindenki szörnyű ember. Mindenki, aki ebben a darabban szerepel, az vagy túl akarja élni, vagy kellemesebbé akarja tenni az életet.
? Nem az a baj, ha valaki kellemesebbé akarja tenni az életet, hanem az, hogy ennek eléréséhez milyen eszközöket használ. A Filléres opera abban rokon a mai világgal, a mai Magyarországgal, hogy egyre alacsonyabb áron, egyre méltatlanabb és nemtelenebb eszközökkel akarjuk elérni céljainkat. Nap mint nap tapasztalhatjuk, mennyire elszabadult a világ, mintha már nem is léteznének a morális fékek. Egyre kevésbé számít, hogy ki hogyan teremti meg a maga számára a legkellemesebb körülményeket. A közéleti, politikai tudósításokban jól látható ez az általános értékvesztés, de a mindennapokban is tapasztalhatjuk. Nyugodtan át lehet gázolni barátságokon, szerelmeken, munkatársi kapcsolatokon, még csak magyarázkodni sem kell. Semmi sem számít. ?Ez nekem jár, mert megérdemlem?" Azok az erkölcsi normák szinte már nem is működnek, amelyekre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket.
? Riasztó számomra, hogy joggal vetődhet fel a kérdés: becsületességre kell-e tanítanom a gyermekemet egy olyan világban, ahol eltapossák, szerencsétlenné teszik azt, aki követi az erkölcs parancsait?! Az olvasópróbán a színészeknek is elmeséltem a következő történetet. A kisfiam elsőosztályos. Elkísértem az egyik edzésre, ahol a bordásfalon kellett függeszkedniük. Azt mondta az edző, az lesz a győztes, aki legtovább bírja, de aki elfáradt, nyugodtan hagyja abba. A fiam másodikként adta fel, és borzasztóan szomorú lett. Én pedig nagyon büszke voltam rá, és meg is dicsértem, mert azt láttam, hogy a gyerekek többsége csalt: ha csak egy pillanatra nem figyelt oda az edző, azonnal felhúzta a lábát, és megpihent egy kicsit. Nem tudom, ha ott lett volna a többi szülő, ha ők is látják ezt, akkor vajon miként vélekednek? No, erről beszélek. Arról a félelemről szól nekem ez az előadás, hogy milyen világ az, ahol a csalók is győztesek lehetnek?!
Lejegyezte: FILIP GABRIELLA
A cikk a SZÍNHÁZI ESTÉK legújabb, 61. számában olvasható.
Szirtes Gábor, Müller Júlia a Filléres opera próbáján
***
Bertolt Brecht-Kurt Weill:
FILLÉRES OPERA zenés játék két részben
Fordította: Eörsi István
Macheath, köznapi nevén Bicska Maxi FANDL FERENC
Jonathan Jeramiah Peachum SZIRTES GÁBOR
Celia, a felesége MÜLLER JÚLIA
Polly, a lánya SZIRBIK BERNADETT
Brown, London rendőrfőkapitánya KÁRPÁTI NORBERT
Lucy, a lánya JANCSÓ DÓRA
Kocsma Jenny SERES ILDIKÓ
Leprás Mátyás JANICSEK PÉTER
Horgasujjú Jakab CHAJNÓCZKI BALÁZS
Szomorufűz Walter HOMONAI ISTVÁN
Fűrész Róbert KERESZTESI LÁSZLÓ
Ede LUKÁCS GÁBOR
Jimmy D. DERECSKEI ZSOLT Filch MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS, MOLNÁR ERIK Kimball, lelkész KULCSÁR IMRE Smith LATABÁR ÁRPÁD Lányok ÜRMÖSSY ANDREA, RAMOCSA EMESE, BARTA MÁRIA VIOLA
Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara, az A+EUROPAY Iskola színitagozatos növendékei, valamint Pogány István
Díszlettervező: RÓZSA ISTVÁN Jelmeztervező: HORVÁTH KATALIN Dramaturg: DURÓ GÁBOR Zenei vezető: VÁRADI KATALIN Koreográfus: KOZMA ATTILA Koreográfus-asszisztens: ÚJHELYI ISTVÁN Korrepetitor: CSERMELY ZSUZSA, VARGA ZSUZSA Digitális technika: KRISTON SZABOLCS Színpadmester: FARKAS GÁBOR Ügyelő: FÜSTI MOLNÁR ÁGOTA Súgó: SZABÓ BERNADETT Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA
Vezényel: VÁRADI KATALIN REGŐS ZSOLT
Rendező: MÉHES LÁSZLÓ Jászai-díjas
Bemutató: 2006. január 27. ? Nagyszínház, Miskolc
Chajnóczki Balázs, D. Derecskei Zsolt, Méhes László rendező, Szirbik Bernadett, Fandl Ferenc, Keresztesi László, Homonai István a Filléres opera próbáján
Fandl Ferenc a Filléres opera próbáján
Fotók: Kőhalmi Péter forrás: Miskolci Nemzeti Színház
