 |
A könyv monológ: egy idős asszony visszaemlékezése házasságára, a házasságát követő egy esztendőre. S nem is lenne más, mint egy, az iskolapadból az oltár elé vezetett naiv fiatalasszony rosszul sikerült házasságának krónikája - ha az esküvő időpontja nem a második világháború utolsó évére esne. A férje ridegen, közönyösen bánik vele, sokszor igazságtalanul gúnyolja. De az asszony szereti, és mindennap újra, meghatóan reménykedve próbálja visszaszerezni férje szerelmét.
A háború forgatagában a pár elszakad egymástól, a lány Kolozsvárról előbb Budapestre, aztán a front elől Csákvárra, az Esterházy kastélyba kerül, ahol anyósa a kulcsárnő. Rosszabb helyre nem is menekülhne - Csákvár négyszer vonult át a front, foglalták el s vissza hol a németek, hol az oroszok. A falut elfoglaló oroszok többször is megerőszakolják a fiatalasszonyt, akit a helybeliek - tartva a katonák folytonos betörésétől - nem akarnak befogadni maguk közé. Valamennyi olvasót és értékelőt a könyvnek azok a részei ragadják még, melyben az írónő szenvtelenül közzéadja többszöri megerőszakolásának felkavaró és szörnyű történetét. |
