Az Opera Theater Konnyakuza előadásának nyitó jelenetében K Az átváltozás című művet olvassa egy kávéházban. Mindössze néhány kellék van a színpadon: három nagy acélajtó, egy nagy asztal és tizenkét szék. K énekelni kezd, amikor kopogás hallatszik az ajtókon és hirtelen mindenki Kafka történetében találja magát. A három nagy acélajtó helyzete állandóan változik, szimbolizálva az egymástól való elszigeteltséget vagy éppen bezártságot.
A Yamamoto Kiyokazu rendezte feldolgozásban a főszereplő átváltozásánál nagyobb hangsúlyt kap a család K által kiváltott metamorfózisa. A történet végén, miután a főszereplő holttestétől megszabadul az egyik szolga, a család megkönnyebbülve és reményekkel telve piknikezni indul.
A Konnyakuza megalapítása óta arra törekszik, hogy a közérthetőbb operákat továbbfejlessze, vagyis olyan énekmódszer kialakítása a cél, mely egyértelművé teszi a közönség számára is a történetet. A Konnyakuza újító ötletének, a Konnyaku gyakolatok alapján kifejlesztett, testedzéssel kombinált rendezésnek a célja, hogy elismerést vívjon ki az operaénekeseknek, akik köztudottan nagyon rossz színészek hírében állnak Japánban. Számos olyan előadásuk született, mely mellőzi a nagyoperák grandiózus jellegét, és csak egy zongorát vagy néhány kisebb hangszert használ kíséretül, valamint mindössze pár énekes szerepel a darabban.
