A Teatro Caprile-t 1993-ban alapította egy színésznő - Katharina Grabher (Vorarlberg), egy színész és színháztörténész Andreas Kosek (Bécs), valamint egy etnológus színházrajongó, Német Márk (Bécs és Magyarország).
A "caprile" elnevezés rétoromán eredetű, kecskeistállót jelent, a névválasztás egyrészt jelzi a társulat érdeklődését a nyelvi szigetek iránt, színházi és irodalmi összefüggésben egyaránt.
Analóg a színházalapítók származási helyével a társulat érdeklődési köre, nem az osztrákokra jellemző nyugati orientáltság határozza meg a gondolkodásukat, hanem a közös ?keleti? gyökerek iránt is érdeklődnek. A színházra úgy tekintenek, mint az új, egyesülő Európában létező kulturális sokszínűség megértésének egy lehetséges eszközére, nagy becsben tartják a nemzeti irodalmak egyedi értékeit is. Természetesen fiatal osztrák drámaírók darabjait is vitték már színre, és adaptációkkal is foglalkoznak, különleges új helyszínekre, különleges koncepcióval hoznak létre előadásokat osztrák és külföldi művészek segítségével egyaránt.
A Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában is bemutatott Bácska-Balkán című előadásuk Tolnai Ottó novellái alapján született meg, az előadás német nyelvű, de a nyelvet nem ismerőkre is gondoltak: magyar felirattal fut majd.
Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán (Szerbia), jelenleg Palicson, a magyar határhoz közel él. Költő, író, drámaíró, művészetkritikus, esszéista, a veszprémi Ex Symposion című folyóirat főszerkesztője, műfordító, a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb szerzője.
?Történetgyáros vagyok. Mindenből történetet csinálok. De tényleg mindenből. Kivéve a saját életemet?, meséli a pásztor a ?Hat tőgyhöz? nevű fogadóban ? azaz a pécsi Trafikban. Az egykori mozi nagyterméből lett étterem egy estére átváltozik, s két magányos ember tárja elénk életét.
Színészek: Katharina Grabher, Andreas Kosek, rendező: Andreas Kosek.
