| Nemzeti ereklyénkkel sosem boldogultak a színházrendezők - nem véletlen, hogy Illyés Gyula megpróbálta átigazítani! -, sosem született autentikus előadás az évtizedek során. Mindenki letudta, mint kötelező tananyagot, beszervezték rá az ifjúságot, és aztán csodálkoztak, miért irtózik úgy az új nemzedék első magyar drámánktól. |
 |
 |
|
| Sinkó László | Kubik Anna | |
| Most viszont Shakespeare előadhatatlannak ítélt Téli regéje után a Bánk bánt is megmentette nekünk Vidnyánszky Attila. Ennek a zseniális fiatal rendezőnek minden bemutatója ünnep, mert egyenrangú partnernek tekinti a nézőt, és nem fogyasztónak, akit ki kell szolgálni.
A Bánk bán az ő olvasatában Shakespeare-nagyságrendű mű. Főhőse nem öblös hangú nemzeti hős, ahogy többnyire ábrázolták, hanem tétovázó-habozó, szinte hamleti figura - ezt jól érzékelteti László Zsolt alakítása. Esze ágában sincs lázadni a királyi hatalom és a királyné felkent személye ellen. Itt Petur bán az események motorja, ő az, aki tisztán lát, tudja, mit akar és cselekszik is habozás nélkül. Blaskó Péter erőteljes alakításában Petur válik nemzeti hőssé a szemünkben, nem a passzív Bánk, aki szinte oda sem figyel Tiborc panaszaira, mert a saját bajával van elfoglalva. Remek az a jelenet, mikor szalonnázgatás közben hangzanak el a híres monológ szavai, bár Szarvas József Tiborcának a balkonon már nem hallani a beszédét. |
 |
 |
|
| Blaskó Péter | Nagy-Kálózy Eszter | |
| Egészen új olvasatot kap Melinda alakja, aki olyan mint egy akarattalan, gyenge, lilaruhás bábu, ide-oda forgatják, mindenki azt csinál vele, amit akar. Alig van szava, metakommunikációja azonban rendkívül intenzív, némán is mindenütt felbukkan, mint vádló árny. Nagy-Kálózy Eszter ezúttal is remekel drámai Melindájával. Ennek az asszonynak meg kellene bocsátani a nagy összecsapás végén, de Bánk bán tipikus férfi: számára a becsület mindennél, még a szerelemnél és az életnél is fontosabb. Ezért és csak ezért megy számon kérni a királynét. Nem készül a gyilkosságra - fegyvertelenül érkezik, és csak a szópárbaj hevében végez vele.
Kubik Anna Gertrudisa az előadás legjobb alakítása. Ez egy szadista királynő, aki mindenre képes a hatalomért. Hiába kiáltják ki halála után ártatlannak, egyértelműen felelős az eseményekért mint öccse felbujtója. Ottóval közös jelenete lélektani remeklés: kihasználja a gyenge, befolyásolható férfit céljai elérésére. Trill Zsolt hercege csak látszatra izmos és férfias, valójában akarattalan, alattomos féreg. Sosem tudja mit tegyen, hol nővérétől, hol rossz tanácsadójától, Biberachtól kér tanácsot. A lézengő ritternek több esze van, mint ennek a királyi hercegnek - ezt jól érzékelteti Kaszás Attila cinikus viselkedése. |
Az előadás csúcspontja Bánk és Gertudis összecsapása, amely nemcsak lélektanilag, hanem zeneileg és mozgásban is tökéletesen megkoreografált, akárcsak az ezt követő lázadás. Mindezt a Közép-Európa Táncszínház együttesének köszönhetjük. Így kerülnek helyükre a dolgok ebben a Bánk bán előadásban, ahol jóval kevesebb szöveg hangzik el az eredeti műből, de ezt pótolja a komplex színház minden összetevője: a zene (a Brass in the Five zenekart és a cimbalmot élőből halljuk), a látvány (a kijevi képzőművész csodálatos képi világa), a mozgás (Horváth Csaba koreográfiája) és a nagyszerű színészi játék. Képen - Szarvas József |
