(MTI) A Böhm György által rendezett produkciót Budapesten 2005. március 18-án mutatta be a Nagymező utcai teátrum. Kerényi Miklós Gábor főigazgató elmondta, hogy a játszási jog megszerzése a herendi porcelán dizájnnak köszönhető: a mesében a személyiségként megelevenedő tárgyakon a híres magyar porcelán díszítő motívumai láthatók.
Októbertől a Budapesti Operettszínház a tervek szerint több száz előadást fog játszani Münchenben, Stuttgartban, Berlinben, Bécsben és más városokban. Ezen kívül az évadban a Marica grófnőt is játsszák Németországban és nyolc nagy gálaestet adnak a müncheni Gasteig kulturális központban.
A Budapesti Operettszínház a Magyar Állami Operaház után a második legnagyobb színház, önálló zenekarral, énekkarral és balettkarral ? emlékeztetett Kerényi Miklós Gábor azzal kapcsolatban, hogy változatlanul napirenden van a kérdés, átkerüljön-e a teátrum a főváros fenntartásából az államhoz. (A Fővárosi Közgyűlés szerdán nem tárgyalta a Budapesti Operettszínház ingatlanának bérleti díjáról szóló előterjesztést.) "Évente félezer előadást játszunk, 400 ezren felüli nézőszámmal, amit operettekkel és magyar musicalekkel értünk el. A sikert nem a West End- vagy Broadway-musicalek hozzák" ? hangsúlyozta a főigazgató. Kerényi Miklós Gábor kiemelte, hogy bár az operett nagyon drága műfaj, a színház költségvetésének csupán 23 százaléka állami támogatás, 77 százalék saját bevétel. A külföldi előadásaik nézőszáma is a legmagasabb a magyar együttesek között.
Az együttes két tagozatú, a hungarikumnak számító magyar operett mellett a kortárs magyar musicalek műhelye. A főigazgató kiemelte: az előadásokat ? legyen szó operettről vagy musicalről ? olyan elismerés fogadja Münchentől Jekatyerinburgig, ami arra utal, hogy az intézmény hordoz nemzeti jelleget.
"Zenés népszínház vagyunk, ami hihetetlenül fontos ma" ? szögezte le. Kerényi Miklós Gábor központi kérdésnek tartja, hogy új magyar musicalek szülessenek és szerinte Szörényi Levente, Szakcsi Lakatos Béla és Lévay Szilveszter neve adja meg a rangját ennek a vonulatnak.
Az évi mintegy 3 milliárd forintos költségvetés úgy lehet egyensúlyban, hogy a drága operett műfaj emberi, technikai és anyagi ráfordításait megsegíti a musicalek bevétele. Ha az színház csak operettet játszana, évi két és félmilliárd forint támogatásra szorulna. Jelenleg összesen 620 millió forint közpénz kap a Budapesti Operettszínház.
Még nem találkozott a zenés színházak helyzetének áttekintésével megbízott Ókovács Szilveszterrel, ugyanakkor örül, hogy a kormánymegbízott eddig megismert tervei között az Erkel Színház megnyitása hangsúlyos, és felveti az operettek műsorra tűzését is. "Elkötelezett opera-párti vagyok, több sikeres előadást rendeztem az Erkel Színházban. Azt gondolom azonban, hogy az operettjátszás önálló társulatot követel. Az átjárás a primadonna és bonviván szerepkörben lehetséges, a többi esetben viszont a jó színvonalhoz speciális operettszínészek kellenek. A mi előadásaink szerte Európában jó exportcikknek és etalonnak számítanak" ? mondta végül a Budapesti Operettszínház főigazgatója.
