Budapesti Tavaszi Fesztivál: Lukács Gyöngyi tündöklése

Színpad

Bizonyára sok külföldi érdeklődőt vonzott március 19-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál kiemelt operabemutatója, a Kisvárosi Lady Macbeth. A Vidnyánszky Attila által rendezett opera főszerepét, Katyerina Izmajlovát nemcsak kitűnően énekelte Lukács Gyöngyi, de az igen összetett figura drámai megjelenítésével is elkápráztatta a közönséget. Ma már kevesen emlékeznek rá - a Lukács Gyöngyi-monográfiák többsége sem tesz említését róla -, hogy a fiatal, pályakezdő énekesnő Respighi A láng című operájának főszerepét, Sivanát milyen meggyőző erővel formálta meg. Silvana és Katyerina egyaránt olyan tragikus sorsú nőalakok, akiket nem elég elénekelni, de meg is kell tudni jeleníteni. Lukács Gyöngyi rendelkezik azokkal a képességekkel, melyek ilyen és hasonló, sokrétű nőalakok megformálására alkalmassá teszik.

Lukács Gyöngyi mesteri sorsépítéssel tárja elénk Katyerina, az érzéki, szerelmes asszony tragédiáját. Az első pillanattól kezdve olyan jelenség, aki magában hordozza a tragikus véget. Hatalmas szövegű az éneke, szinte mindvégig jelen van, mégis minden pillanatában képes együtt élni a figurával. Lukács Gyöngyi körül felforrósodik, sistereg a levegő.
Gazdag gesztusrendszerrel, de sztárallűrök nélkül dolgozik. Arcának ezernyi rezdülése a nagy tragikákra emlékeztet. A prózai művésznők közül Tőkés Anna, Sulyok Mária tudott ilyen hatást kiváltani a nézőkből. Katyerina nagyon nehéz szerep. Lukács Gyöngyi énekével egyszerre lágy és kemény, s egyaránt bírja a mélységeket és a magasságokat. Bár tudván tudjuk róla, hogy perfekt beszél oroszul - hiszen a moszkvai Csajkovszkij Akadémia növendéke volt öt évig -, mégis bámulatos, ahogy megbirkózik a tengernyi szöveggel. Orosz kiejtésében nyoma sincs az olyan gyakran tapasztalható "szlávos" deklamálásnak, előadásmódja olyan, mintha a legkiválóbb, autentikus orosz előadók valamelyikét hallanánk. Temperamentuma egyszerre vad és kacér, harsány és lágy. Hiába gyilkos a végkifejletben, mégis ki tudja váltani együttérzésünket.

Március 19-én a közönség hatalmas ovációjába minduntalan idegen nyelvű bekiabálások is keveredtek, a nagyszámú külföldi vendégsereg méltán ünnepelte a ma már világsztár Lukács Gyöngyit, aki külföldi menedzserétől két hónap szabadságot kért, hogy erre a feladatra felkészülhessen.

Fotó: Peti Péter