A címszereplővel (Casanovával) és egész korával már régóta foglalkozom.
Nem a köztudatban élő egyébként nagyon leegyszerűsített, pontatlan és felületes Casanova képe érdekelt (nőfaló, hazardírozó, hamiskártyás, kalandor), de az a második reneszánsz kora, amely ezt a személyiséget kitermelte magából és több hasonló karakterű és nagyságrendű figurával együtt a korszak emblematikus figurájává tette.
Egyetemi tanulmányaim (Szeged) alatt rendkívüli módon érdekelt a francia történészek álmából felébresztett történelem koncepciója, mely a nagy történeti tablók mellett és helyett kor és kultúrtörténeti minimalizmussal, szívós, könyv- és levéltári kutatásokkal, születési és halálozási listákból, gazdasági, termelési, stb. adatok alapján, mintegy rekonstruálták az adott korszak valóságos életét, megpróbálták újraalkotni a mindennapok igazi pillanatait, eseményeit.
Hasonló, szinte történészi precizitással kezdtem el a kutató- és gyűjtő munkát, a Szabó Ervin Könyvtárban ülve, kijegyzetelve az egész több ezer oldalas! Casanova-Naplót, valamint a korszakra vonatkozó kultúrhistóriai, művelődéstörténeti, orvosi, öltözködési, divat-, utazási, étkezési, stb. szokásokat.
Ebből a hatalmas anyagból írtam meg a drámát, ami reményeim szerint egyfajta időutazás Európában: az akkori Európában, ami ma, 2003-ból nézve mintha egy másik bolygón lenne.
Az a cél vezetett, hogy egy Főhős nemcsak a darab, de az akkori Európa egy főhőse életén keresztül bemutassak egy különös, vad, nyugtalan, önmagát kereső, szélsőséges gondolatok által vezérelt világot, mely időbeli távolsága ellenére nagyon is közel áll a mi hasonlóan a saját identitását kutató látomásos életünkhöz.
