CSÁTH GÉZA születésnapja február 13

Színpad

Csáth Géza (e. n. Brenner József; 1887-1919)

Író, zeneesztéta, orvos.
Elbeszélései, zenekritikái a nNyugatban jelentek meg, a Budapesti Napló zenekritikusa. Korai naturalista novellái (Apa és fiú; Trepov a boncolóasztalon) témáit még orvostanhallgató korából merítette. A későbbi körorvos novellahőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott vágyak, indulatok. Műveiben egyszerre hat a biologisztikus szemlélet, valamint a szimbolizmus, a szecesszió. Megkomponált, a nyelv zeneiségét kihasználó - érett korszakának - legjobb elbeszéléskötetei A varázsló kertje (1908) és Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909). A morfinista Csáth elbeszélői világa sokszor az álom és valóság, a gyermekkor (A vörös Eszti, 1908) realitásával való találkozás, olykor indulatos, gyilkos (Anyagyilkosság, A kis Emma, Gyilkosság) pszichoanalitikus érzékeltetés. Nyolc drámája közül kiemelkedik a polgári dráma legjobbjai közé tartozó Janika (1911), s az abszurd dráma előfutárának tekinthető Hamvazószerda (1911).

Emma: G. Erdélyi Hermina
 
Csáth Géza: Emma

Fekete Péter rendezésében 1996-ban Nagy-Britanniában bemutatásra került Csáth Géza Kicsi Emma című novellájának színpadi átdolgozása. Az angol nyelvű bemutató - úgy Cardiffban, mint az Edinburghi Színházi Fesztiválon - kirobbanó sikert aratott. Az előadást angol nyelven Budapesten is láthatta a közönség, de magyarul még soha nem került bemutatásra a mű.
Csáth Géza szabadkai kötődése, a csak Szabadkán fellelhető dokumentumok, a részben már publikált, de részben publikálatlan források olyan adalékokkal szolgálhatnak a produkcióhoz, melyek méltán tehetik helyspecifikussá és egyben aktuálissá a bemutatót.

A bennünket körülvevő környezet és az abból sugárzó erőszak hatása gyermekeinkre, önmagunkra, az elkövetett bűn és az azzal való együttélés lehetősége, Csáth világának megértése, ismeretlen szeleteinek bemutatása szerepel az kidolgozandó célok között.
Az alapmű: Csáth novellái, illetve az abból készült színpadi mű. A előkészítési és próbaidőszakban ez az ősanyag kerül átdolgozásra, kibontásra, aktualizálásra. A Szabadkai Színház alkotó stábja és Fekete Péter rendező együttműködése másfél éve a Kés a tyúkban c. produkcióval biztos alapokra talált. Csáth Géza és munkássága közös szál a társulat és a rendező között, ami igen jó eséllyel egy sikeres produkciót vetíthet elő.

Kovács Frigyes
igazgató
Népszínház, Magyar Társulat, Szabadka

Fekete Péter - Horgas Péter
 
Az Emma zenéjét az a BORAGÓ zenekar írja, melynek szólóénekesét, Bornai Anitát a megasztár első különdíjasaként ismerhette meg a közönség. A bartóki zenei motívumokra épített muzsika interpretálását LAJKÓ FÉLIX vállalta.
A mozgásokat a produkcióhoz a franciaországi JEL Színház tagja, Döbrei Dénes (szintén szabadkai születésű) koreografálja.
A díszlet Horgas Péter munkája alapján készül.
A kosztümök Kreszánkó Viktória munkái. Szabadka élő "Csáth-tudósa", Dér Zoltán irodalomtörténész magángyűjteményét ajánlotta a rendezőnek kutatási forrásként. Sosem látott naplókból, sosem publikált levelekből készülhetett a produkcióra Fekete Péter. A szöveget Brestyánszki Boros Rozália dramaturg dolgozta át.

Bemutató: 2006. március 17., Szabadka. A budapesti közönség várhatóan március végén, a Budapesti Tavaszi Fesztivál Fringe Fesztiválja keretében láthatja a produkciót.