Kabaré - musical két részben. "Fütyülj a halálra, úgyis tudod, hogy rohansz a sír felé - az élet kabaré, igen; vár rád a kabaré!" Bemutató: október 18. Rendező: Keszég László - hirdetik a plakátok. Új évad, új örömök, régi és új gondok. Repertoárdarabok, bemutatók, próbák. Mindez hozzátartozik egy színház életéhez. - A pénz! Ennek hiánya a legnagyobb akadály! - mondja Babarczy László(a képen) igazgató a Terasznak Budapesten. Nem véletlen a helyszín: a Játékszínben Allan Livier: Pokol c. darabjának vendégrendezőjeként mutatkozott be a napokban. - A finanszírozási rendszer jó - folytatja a kaposvári direktor - mind az állami, mind a városi, csak sok az évadra eső elvonás. Sok olyan feladat van, ami kimondottan pénzszerzés, az ennek érdekében folytatott tárgyalás; és ez nem igazgatói munka! |
 |
| Csiky Gergely Színház - Kaposvár |
|
A Kaposvári Csiky Gergely Színház a város és Somogy megye első, állami, állandó társulattal rendelkező színháza. 1955. október 15-én Huszka Jenő: Szép juhászné című operettjével nyitotta meg kapuit. Első igazgatója Sugár László volt. A kezdeti években - mások mellett - itt játszott Barcza Éva, Somogyvári Pál, Tordy Géza is. Egy-egy évad műsortervében nem volt ritka a tizenöt-tizenhat darab sem. 1968-ban firssdiplomásként szerződik a színházhoz Zsámbéki Gábor, akinek Csehov: Sirály rendezését a színházi életben új korszak kezdetének értékelték. Később Zsámbéki igazgató lett, mellette a Babarczy töltötte be a főrendezői státust. 1978-ban Zsámbéki a színház több színészével elszerződik a Nemzeti Színházhoz, azóta Babarczy László a színház igazgatója. Az itt dolgozó fiatal színészek, köztük Csapó Virág, Bodor Erzsébet, Kelemen József, valamint az itt "született" rendezői nemzedék, Mohácsi János, Bezerédi Zoltán, Znamenák István, majd a 90-es évek végétől Keszég László a társulat régebbi tagjaival együtt az egész magyar vidéki színjátszásnak szereztek méltó rangot. |
 |
 |
 |
||
| Bodor Erzsébet | Csapó Virág | Keszég László | ||
Visszautalva a pénzhiányra, az évad tervezésére Babarczy direktor úr egyértelművé teszi, a produkció nem szenvedhet kárt, semmilyen hátrányt, jóllehet a színészek életszínvonala folyamatosan csökken. A kikérések itt sem szokatlanok: sok művészük játszik más színházban is, de a "number one" a Csiky, ehhez igazodik minden vendégszereplés. Az évad már összeállt, a repertoárdarabok (A csoda, Diótörő, Káprázatos hölgyek, vagy amit akartok) mellett megvannak az új művek is, a bemutatókhoz szükséges feltételekkel együtt. A már említett Kabarén kívül Peter Shaffer: Amadeus - dráma, Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival - színmű, Bulgakov: Kutyaszív - színmű, Mohácsi János - Mohácsi István - Kovács Márton: Csak egy szög - zenés színmű, vagy Goldoni: Nyaralás - színmű c. darabjait tervezik bemutatni a nagyszínpadon. A Stúdió színpadon J. Steinbeck: Egerek és emberek, August Strinberg: XIV. Erik, Kárpáti Péter: A negyedik kapu, Moritz Rinke: Vinet a köztársaság, Tom Stoppard: Akkor végzet, avagy Rosenkrantz és Guildenstern halott c. színműveit mutatják be az évadban. Gyermekelőadást is repertoárra vesz a színház, Hoffmann - Selmeczi György - Kapecz Zsuzsa - Gothár Péter: Diótörő című mesejátékát adják majd elő. Kapcsolódó link: |
