(MTI) - A csodagyermek, amelyet először 1903-ban mutattak be Magyarországon, egy fiatal özvegyasszonyról szól, aki férje halála után komoly gonddal szembesül. Az érvényes végrendelet szerint - utód híján - egy francia kisvárosra száll a férj vagyona. Így koldusbotra jut, hacsak nem kerül elő valahonnan egy új végrendelet, vagy nem bukkan fel valahonnan egy utód - foglalja össze a darab történetét a színház tájékoztatója.
Az előadásról szóló ismertető szerint A csodagyermek fordulatos története a feslett erkölcsökről, a pénzre váltható szerelemről és a gátlástalanságról szól, szellemes, szeretnivaló módon. Szereplői esetlenek és esendők, kicsinyesek és nagyvonalúak, őszintén szeretnek, és közben lelkiismeretesen hazudnak.
Paul Gavault francia vígjátékíró, színikritikus többnyire társszerzővel írta színdarabjait, amelyeket a múlt század elején sorra mutattak be Magyarországon.
A mára már nagyrészt elfeledett bohózatok közül többet is Molnár Ferenc fordított le a Vígszínház számára, így A csodagyermeket is, mely 1903. június 1-jén került színre a Vígszínházban Hegedűs Gyula, Varsányi Irén és Góth Sándor főszereplésével.
1969-ben Valami mindig közbejön címmel, Szenes Iván átdolgozásában a József Attila Színház is bemutatta A csodagyermeket Voith Ági, Bodrogi Gyula és Benkő Péter főszereplésével. Az akkori kritikákban a francia bohózat sikamlósságát, cinikus világnézetét, "poshadt morálját" bírálták, épp azt, amitől a dráma ma is élő és izgalmas lehet a színpadon - jegyzi meg a Radnóti Színház tájékoztatója.
A csodagyermek című előadásban Szávai Viktória, Szombathy Gyula, Kováts Adél, Lengyel Tamás, Karalyos Gábor, Kocsó Gábor, Bálint András, Mészáros Tamás, Martin Márta, Marjai Virág, Lass Bea és Andrási Kata lép színpadra. A jelmez Szakács Györgyi, a díszlet Szlávik István munkája.
