Történetünk a XIX. század végén, Bécsben játszódik. Nyolcnapos fogházi büntetésre készül a gyöngébbik nem iránt élénken érdeklődő bécsi arisztokrata, Eisenstein. Helyette mégis Alfredet viszik el a büntetést leülni. Hogy miért? Nem nehéz kitalálni, régi és új szerelmek miatt. S mivel farsangi bálon vagyunk, ahol senki sem az, aki... a pár órányi bódulat bőven tartogat félreértéseket, erotikát és persze humort.
"A denevér mesevilágának felszíne mögött, a jókedvű szórakozás hátterében azonban ott munkál egy nagyon komoly férfibosszú. Az egész történet alapja ez az eltitkolt, meg nem torolt régi sérelem. Ma is értelmezhető, izgalmas téma" - véli Halasi Imre rendező.
A darab töretlen sikerét jelzi, hogy az 1874-es bécsi bemutatótól 1921-ig 11962-szer mutatták be a német színházakban. Budapesten a bécsi bemutató után nyolc évvel, a Népszínházban tűzték műsorra. Azóta a színházak hagyományos szilveszteri darabjává vált az ifj. Johann Strauss által komponált mű, és az újévi koncerteken is rendszeresen felcsendül A denevér-nyitány.
Az idei szilveszteren München és Bécs operaházaihoz hasonlóan is a Miskolci Nemzeti Színház is Strauss muzsikájával búcsúztatja a 2007-es esztendőt.
