"Színház az egész..." címmel rendezte meg hagyományos gálaestjét a színházi világnap alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület kedden Budapesten, a Madách Színházban. Az ünnepségen átadták a Gobbi Hilda-, Soós Imre-, Hevesi Sándor-, Mensáros László- és Vámos László-díjakat.
A MASZK színészegyesület és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén Sebestyén Éva, a szolnoki Szigligeti Színház művésze kapta.
A pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat Stefanovics Angélának, a Budapesti Kamaraszínház színészének és Teszárek Csabának, a Budapest Bábszínház tagjának adományozták.
A Hevesi Sándor-díjat - a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja, a kulturális tárca és a Fővárosi Önkormányzat közös elismerését - az idén Kovalik Balázs rendezőnek, Lénárt András bábszínésznek, a Budapest Bábszínház szcenikusának, valamint Upor László dramaturgnak, műfordítónak ítélték. Az elismerést olyan személyiségek kaphatják meg, akik tevékenységükkel jelentősen elősegítették a magyar színházművészet nemzetközi megismertetését és elismertetését.
A Mensáros László-díjat, amelyet a művész emlékét őrző alapítvány 1994-ben hozott létre a kiemelkedő előadóművészi munka elismerésére, Újhelyi Kinga, a debreceni Csokonai Színház művésze kapta.
Vámos László-díjjal Elek Dóra rendezőt, az értelmi fogyatékossággal élő színészekből álló Baltazár Színház vezetőjét jutalmazták. Az 1996-ban elhunyt Vámos László, Kossuth-díjas rendező emlékének megőrzésére Psota Irén, a nemzet színésze alapította az elismerést.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.
A MASZK színészegyesület és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén Sebestyén Éva, a szolnoki Szigligeti Színház művésze kapta.
A pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat Stefanovics Angélának, a Budapesti Kamaraszínház színészének és Teszárek Csabának, a Budapest Bábszínház tagjának adományozták.
A Hevesi Sándor-díjat - a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja, a kulturális tárca és a Fővárosi Önkormányzat közös elismerését - az idén Kovalik Balázs rendezőnek, Lénárt András bábszínésznek, a Budapest Bábszínház szcenikusának, valamint Upor László dramaturgnak, műfordítónak ítélték. Az elismerést olyan személyiségek kaphatják meg, akik tevékenységükkel jelentősen elősegítették a magyar színházművészet nemzetközi megismertetését és elismertetését.
A Mensáros László-díjat, amelyet a művész emlékét őrző alapítvány 1994-ben hozott létre a kiemelkedő előadóművészi munka elismerésére, Újhelyi Kinga, a debreceni Csokonai Színház művésze kapta.
Vámos László-díjjal Elek Dóra rendezőt, az értelmi fogyatékossággal élő színészekből álló Baltazár Színház vezetőjét jutalmazták. Az 1996-ban elhunyt Vámos László, Kossuth-díjas rendező emlékének megőrzésére Psota Irén, a nemzet színésze alapította az elismerést.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.
Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet, tágabb értelemben a kultúra fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
A világnap nemzetközi üzenetét az idén Sejk Szultán bin Muhammad al-Kászimi, az Egyesült Arab Emírségek Szövetségi Nemzeti Tanácsának tagja fogalmazta meg. A magyarországi színházakban azonban az idén azt a köszöntőt olvassák fel, amelyet a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának felkérésére Parti Nagy Lajos költő írt. A magyar központot, mint közleményében írta, az a szándék vezérelte, hogy az ez évi üzenet itt és most, színháziakhoz és nézőkhöz egyaránt szóljon.
Lakos Anna, a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elnöke az MTI-nek a napokban elmondta: kivételes, de nem az első alkalom, hogy Magyarországon magyar művészt kértek fel a köszöntő megírására. Hozzátette, hogy a nemzetközi üzenet a háború és a színház viszonyát taglalja, amely ma Magyarországon nem aktuális. A Magyar Televízióban kedd este Máté Gábor színművész olvassa fel a színházi világnap üzenetét. Ezt követően az m2 képernyőjén A talizmán című zenés komédiát közvetítik a Katona József Színházból, Máté Gábor rendezésében.
A MASZK színészegyesület a színházi világnapon jótékony célú gálaestet rendez Színház az egész... címmel a Madách Színházban, többek között Psota Irén, Börcsök Enikő, Haumann Péter, Mácsai Pál közreműködésével. A program része a Gobbi Hilda-, Soós Imre-, Vámos László-, Mensáros László- és Hevesi Sándor-díjak átadása is.
(A verejték luxusa)
Abban, hogy felnőtt emberek estéről estére mások bőrébe bújva mutatják meg önmagukat, méghozzá életre-halálra, s mindezt más emberek egymás alatt, mellett, fölött üldögélve szenvedélyesen bámulják, önmagukat ismerve fel a játszó személyekben estéről estére, nos, abban van valami gyönyörű képtelenség. A színházban. Amiképpen maga a csoda, hogy e tevékenység nem nagy, de nem is jelentéktelen hányadát még mindig művészetnek lehet nevezni. Én erről a hányadról beszélek. És arról, hogy egyre inkább ezt a képtelenséget tartom a színházművészet legfő hatóerejének. Azt, hogy megismételhetetlen, hogy atavisztikus, tehát örök. Azt, hogy már nem is lehetne, nem is kéne lennie, ki-ki hazavihetné az egyetlen stúdióminőségű előadást dvd-n és lejátszhatná a tűzfalnagyságú képernyőjén ahányszor csak akarja, mégis, ez a dolog, ez a közös lélegzet kifogyhatatlan. Nő és leszárad és újranő, időről-időre megújul kőszínházon belül és kívül, hiszen szobában, pincében, rakétabázison, bárhol lehet művészetet csinálni. S persze vacakot is bárhol, belül és kívül. De most ne a vacakról essék szó. Épületeket be lehet zárni, előadásokat szét lehet heccpolitizálni, de a színházat, mint néző és színész áhítatos performance-át, nem lehet megszűntetni. Minél kevésbé kéne lennie, annál jobban kell a színház. A személyesség, az egyszeriség minősége, varázsereje tartja meg, teszi nélkülözhetetlenné a Földön, s jó esetben valamivel a föld fölött. Kell a színpadi huzat rebbenése a néző arcán, kell a por, a lámpahő és a verejték finom emberszaga, kell a jelentő emberi test, melyet más testek megfeszítve figyelnek. Kell, de nem muszáj. A művészet luxus, ezen belül luxus tehát a színházművészet is. E kijelentésben nincs semmi elitizmus, ettől nem kell tartani, és úgy gondolom, belátni sem oly nehéz. Igen, a színház luxus, mint a nevetés, a sírás, a szappan vagy a naplemente. Nélküle lehet élni. Csak érdemes-e?
Parti Nagy Lajos
Megújult a magyar színházi portál
Megújult a szinhaz.hu, a két új rovattal bővült portált a színházi világnap alkalmából Herner Dániel ügyvezető mutatta be keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az idén hét éves magyar színházi portál két új rovata a színigazdaság valamint az operaoldal lett - tette hozzá.
Herner Dániel kifejtette: a színigazdaság rovat indulását az indokolta, hogy a pénznek egyre nagyobb szerepe van a színházakban. A rovat célja, hogy segítse a színházi gazdasági szakembereket a hatékony működésben.
Az operaportál célja, hogy a Magyar Állami Operaház és a jól ismert, nagyobb fesztiválok mellett odafigyeljenek a vidéki és a határon túli magyar operajátszásra is.
Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy a szinhaz.hu a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatának segítségével mostantól megfelelő anyagi kerettel rendelkezik ahhoz, hogy saját szerkesztőinek fizetést biztosítson.
Herner Dániel az MTI-nek elmondta, saját mérés alapján a szinhaz.hu 750 ezer egyéni látogatót vonz, de a hivatalos adatok ennél kevesebbet mutatnak.
Az idén hét éves magyar színházi portál két új rovata a színigazdaság valamint az operaoldal lett - tette hozzá.
Herner Dániel kifejtette: a színigazdaság rovat indulását az indokolta, hogy a pénznek egyre nagyobb szerepe van a színházakban. A rovat célja, hogy segítse a színházi gazdasági szakembereket a hatékony működésben.
Az operaportál célja, hogy a Magyar Állami Operaház és a jól ismert, nagyobb fesztiválok mellett odafigyeljenek a vidéki és a határon túli magyar operajátszásra is.
Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy a szinhaz.hu a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatának segítségével mostantól megfelelő anyagi kerettel rendelkezik ahhoz, hogy saját szerkesztőinek fizetést biztosítson.
Herner Dániel az MTI-nek elmondta, saját mérés alapján a szinhaz.hu 750 ezer egyéni látogatót vonz, de a hivatalos adatok ennél kevesebbet mutatnak.
