Dobosfarsang - afro-latin módra

Színpad

invitáló
Kezdjük a könnyebbik válasszal! Ez évben nyolcadik alkalommal rendezte meg a XVII. kerületi Dózsa Művelődési Ház a speciális farsangot. Sajátos mulatásra hívják össze ilyenkor a dobos társadalamat. Sajátos, mert nem a tánc, nem a bőséges vacsora jellemzi a rendezvényt. (Habár farsangi fánkot ezúttal is lehetett a büfében vásárolni.) Sokkal inkább az ősi hangszer, a dob és az általa létrehozható zene áll a középpontban. Alkalmi kurzusok, kiállítások, próbáld ki akciók, CD-, könyv- és szakfolyóirat vásárlási lehetőségek, sztárok, koncertek.
 
Van-e ma a házban olyan - hivatalos helyiségen kívüli - terem, folyosó, ahol nem a doobosfarsang található? Mi a története a rendezvénynek? - kérdezte a Terasz a ház gazdáját, Martonosiné Orosz Márta igazgatónőt. A részletekre is kiterjedő válaszból a megtudtuk, hogy az esti órákban a színházteremmel együtt hét helyiségben zajlik a rendezvény, sőt, a délutáni dobkurzusok számára még egy szobát biztosítottak. A rendezés, szervezés munkálatai megoszlanak férje, Martonosi György dobos és közötte. Gyuri a szakmai részt viszi, a meghívásokat intézi, szerkeszti és vezeti a műsort. Minden évben kitalál valamit, ami a farsang egyediségét biztosítja. Ez évben az "afro-latin őrület" volt a mottó. Általa valósul meg a nívós hangszerkiállítás is.
Most is eljöttek a legnagyobb gyártók, forgalmazók, így Tam Tam Dobcentrum, a Roland, a Big Stick - "A dobverő", a szegedi Csermák Hangszerüzlet, a Fon-Trade Music Kft., a Veiger music Zalaszentgrótról, az Atlantisz YAMAHA Budapestről. Minden más az igazgatónő feladata: a plakátok, a programfüzet készíttetése, a reklámozás, a sajtóanyag összeállítása, a művelődési ház felkészítése, annak ügyeleti rendszerével együtt. Minden, ami nélkül nem lehet gördülékenyen megvalósítani a programot.
 
A magyar ütőhangszeres kultúra terjesztése a művelődési ház egyik vállalt feladata. Ebben része van férjének is. (Természetesen, gazdag a kiscsoportos- és öntevékeny művészeti foglalkozások, szakkörök választéka, nem zárkóznak el a hasonló nagyságrendű báloktól sem, sőt, vannak rendszeres színházi előadásaik is. Köszönhetően az igazgató asszony amatőr színjátszó múltjának.) Érdekesség, hogy Martonosi György már jó ideje jazzklubot vezetett a házban, mikor kialakult közöttük egy személyes kapcsolat, aminek házasság lett a vége. Nyolc évvel ezelőtt vetődött fel annak igénye, hogy ellensúlyozandó a peremkerületi helyzetet, egyebek mellett a dobos programmal is bizonyítsák, nem csak a belvárosi intézmények képesek rentábilis rendezvényt szervezni! Tavaly jelentős érdeklődés volt a televíziók, rádiók részéről, idén kissé csökkent az érdeklődés; hangsúlyosabb az írott sajtó és az internetes újságok jelenléte.
Martonosiné Orosz Márta Martonosi György
Az egész napos program része volt egy zenei témájú képzőművészeti kiállítás is. Walter Gábor festőművész Walternatívák (Jazzképek) című tárlatát előző nap nyitották meg a művelődési ház Mini Galériájában.
A nap eseményeit három részes koncert zárta. A házigazda Muck Ferenc Trio mellett - a szlogennek megfelelően - fellépett a Los Banditos gyermek ütős együttes, melyben Martonosi tanítványi zenélnek, az Afro Jam - benne vendégdobosként Széll Tamás, a Ricardo Salsa Club, a Tam Tam Ütősök, valamint az Afro Bongo-Show. A sztárok között üdvözölhettük a nap folyamán bemutatókat, kurzusokat is tartó művészeket, köztük Borlai Gergőt, Dörnyei Gábort, Kaszás Pétert, Mbayie Ndaiye színesbőrű muzsikust.
Az Afro Jam zeneakar és Mbaiye Ndaiye
Széll Tamás A Tom Tom ütősök parádéja

Néhány évvel ezelőtt, 1998-ban az Eurogold felajánlotta, hogy "EUROGOLD DOBVERŐ DÍJ" elnevezéssel kitüntetést alapít, melyet Martonosi György javaslata alapján adományoz a magyar ütőhangszeres kultúra megújításában, népszerűsítésében kiemelkedő szakmai munkát végző dobosnak. A díjat ez évben Szendőfi Péter (kép) kapta.
Szendőfi Péter 1968-ban született Budapesten. Zenész családból származik; édesapja, Szendőfi Attila hangszerkészítő, édesanyja, Fekete Mária karmester, egyetemi adjunktus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Színház-és Filmművészeti Egyetem tanára. Kezdetben képzőművészeti pályára készült. Viszonylag későn, 16 éves korában kezdett zenével foglalkozni. Első dobtanára Riha Emil, édesanyja kollégája, aki a színházi zenei műfajban igen elismert muzsikus. Rendkívüli precizitást és zenei igényességet tanult tőle, amellyel megteremtette alapvető hozzáállását a zenéhez.
1989-ben érettségizik a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola klasszikus ütő tanszakán kiváló eredménnyel. Ezután visszakerül Budapestre, a Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakára, ahol 1992-ben végez. Ekkor már játszik az In Line, Katona Klári, Babos Band, valamint a László Attila Band muzsikusaként. Megalapítja saját zenekarát, a Fusio Quartet-et, amelynek tagjai: Csejtei Ákos - szaxofon, Kormos János - gitár, Studniczky "Zsatyi" László - basszusgitár, Szendőfi Péter - dob, sequencer programok.
2000. szeptembere óta Szendőfi Péter a dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola tanszékvezető tanára. Egyike a legfoglalkoztatottabb hazai dobosoknak. Kurzusokat tart, számos lemezen, fesztiválokon és koncerteken szerepel szinte minden műfajban.

Köszönet a Szendőfi anyagért a Ritmusdepo.hu magazinnak

Fotók: A szerző felvételei