| Dohnányi Ernővel mostohán bánt az utókor; hiába volt Bartók és Kodály mellett meghatározó személyisége a magyar zenekultúrának, művei évtizedekig alig szólalhattak meg a hazai koncerttermekben. A különleges zenei értékeket bemutató nagy lemezkiadók (Chandos Records, Koch Records, Hyperion) a nyolcvanas évek végétől életművének jelentős részét megjelentették CD-n, a Hungaroton Records pedig 1998-ban világpremierként adta ki Dohnányi Hegedűversenyeit Szabadi Vilmossal és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával, Vásáry Tamás vezényletével. A CD a rendszerváltás utáni magyar hanglemezkiadás talán legnagyobb sikerét aratta, amikor 1999-ben Cannes-ban, a világ hanglemezcégeinek nagyszabású szakmai találkozóján, a Midemen díjat nyert. Már csak ezért is érthetetlen, hogy miért késett ily sokáig A vajda tornya műsorra tűzése. |
 |
 |
| A dalmű cselekménye közvetlenül a magyar államalapítás előtt, a X. század végén játszódik, s a történet keretjátékát a székelyek és a besenyők harca adja. Valójában azonban A vajda tornya a cselszövések, a gyilkosságok és az egyéni drámák balladaszerű elbeszélése. A mű ősbemutatóját 1922-ben tartották, majd 1937-ben felújították. Nagy Viktor, a mű mostani színpadra állítója bizonyára áttanulmányozta a fellelhető dokumentumokat. Az Erkel Színház Dohnányi-kiállításán felfedezhetők az 1937-es felújítás tervezője és rendezője, a legendás Oláh Gusztáv vázlatai és a kész előadásról készült fotók is. |
 |
 |
| A mostani bemutatón Csikós Attila díszletei, Rátkai Erzsébet jelmezei sok eredetiséget mutatnak, ami erénye az előadásnak. A Kőmíves Kelemenné-történet megrendezése viszont figyelmesebb rendezői koncepciót igényelt volna Nagy Viktortól. Ennek ellenére nem biztos, hogy az lett volna járhatóbb út - ahogy egyes kritikusok fogalmaztak -, hogy koncertszerű előadásban kellett volna A vajda tornyát újból bemutatni. Tartozunk annyival Dohnányinak, hogy az általa színpadra álmodott művet adjuk elő - s talán legközelebb invenciózusabb rendezővel. |
 |
 |
| A vajda tornya énekesi feladatait két szereposztásban is sikerült kiosztani. Egyedül az Orbókot megformáló és éneklő Airizer Csaba keltett némi hiányérzetet. A külföldön is gyakorta hosszan vendégszereplő Airizer a kinti előadásokról készült CD-k tanúsága szerint kitűnő énekes, lehet, hogy most csak indiszponált volt. Bándi János (Tarján), Frankó Tünde (Iva), Balatoni Éva (Emilia) igen határozott elképzeléssel és nagyon magas szinten énekelnek. (Talán csak Balatoni Éva sikoltozásai keltettek némi disszonanciát.) Lesznek, akiknek nem igazán nyeri meg a tetszését Dohnányi műve, A vajda tornya - mégis, Dohnányit újra fel kell fedeztetni a hazai közönséggel, s be kell mutatni a többi, méltatlanul elfeledett művét is. Fotó:Theater.hu, Ilovszky Béla |
