Shäffer Judit 1931. január 25-én született Budapesten. Az örökké rajzoló kislány a Szépmíves Líceum elvégzése után a Magyar Iparművészeti Főiskolán kezdi meg tanulmányait. Eredetileg grafikus vagy színésznő szeretett volna lenni. "Meglepően jó utánzó voltam, de később rájöttem, hogy ez csupán a nemesen egyszerű majomösztön" - nyilatkozta még 1995 januárjában.
1954-ben, frissen végzett jelmeztervezőként a Magyar Néphadsereg Színházának ösztöndíjasa lett két éven keresztül, Láng Rudolf vezető tervező mellett dolgozott. 1956-tól kilenc éven keresztül a József Attila Színház tervezőjeként működött. A három testőr mellett a Becket, avagy Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chaillot bolondja című darabok ruhái is az ő keze munkáját dicsérik.
1965-87 között a Nemzeti Színház (Az utolsó utáni éjszaka, Csongor és Tünde, Kényeskedők, Advent a Hargitán, A velencei kalmár, Galilei, Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai menyegző, Karnyóné), 1987-től a Magyar Állami Operaház vezető jelmeztervezője lett (Nabucco, Háry János, Traviáta, Gounod Rómeó és Júlia, Hunyadi Lászó, Salome, Anna Karenina, Trisztán és Izolda, Tannhäuser, A próba, A velencei mór), majd 1991-től a Budapesti Kamaraszínház tagja. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott. Rendszeresen tervezett magyar filmek (Húsz óra, Aranysárkány, Isten hozta, őrnagy úr!, Déryné, hol van?, Kilenc hónap) tévéjátékok számára. Négy éven keresztül az Iparművészeti Főiskolán jelmeztervezést tanított. Komoly szerepe volt a hatvanas-hetvenes évek ún. magyar jelmeztervező iskolájának kibontakozásában.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.
