Vágó Nellyt a Magyar Állami Operaház, a Pesti Magyar Színház (a volt Nemzeti Színház) és a Madách Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Vágó Nelly 1937-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színház tagja lett. 1991 óta az Operaház vezető jelmeztervezője, többek között az Aida, az Otello, az Álarcosbál, a Tosca, a Ring-tetralógia, a Szentivánéji álom, a Carmen, a Makrancos Kata és a Bánk bán című előadások jelmezeit készítette.
Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket, de dolgozott a grazi és a nyugat-berlini operának, valamint a Tbiliszi Nemzeti Színháznak is.
A magyar tervezői iskola kiváló képviselője volt, kifejező erejű jelmezeit plasztikus anyaghasználat, gazdag szín- és formavilág jellemezte. Sokoldalú művész volt, akinek szimbolikus, elvont jelmezeit és korhű terveit egyaránt nagyra tartották.
1991-től a Képzőművészeti Főiskola, illetve Egyetem tanára, 1999-2001-ben tanszékvezető volt. 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki több mint négy évtizedes kimagasló művészi munkásságáért, művészettörténeti és színháztörténeti szempontból egyaránt meghatározó, nemzetközileg is számon tartott tervezői tevékenységéért.
Olyan darabokhoz készített jelmezeket, mint Madách Az ember tragédiája, Csehov Három nővére, Brecht-Weil Koldusoperája, Paszternák-Szikora Koldusoperája, a Bánk bán, és az István, a király.
Vágó Nelly jelmezei láthatóak többek között a Szindbád, a Macskajáték, a 141 perc a Befejezetlen mondatból, a Pókfoci, az Álmodó ifjúság, A ménesgazda, és a Hanussen című filmekben.
A Macskák, a Jövőre veled újra, a Crazy for you, a Nyomorultak, a Jeanne d'Arc, Az operaház fantomja és az Oliver című musicalek jelmezei is az ő tervei alapján készültek.
Színházi viselt dolgaink címmel könyve is megjelent.
Elhunyt Vágó Nelly - pályatársak emlékezése
"Vágó Nelly munkáit a precizitás és a tehetség jellemezte. Azok közé a nagyasszonyok közé tartozott, akik a szakma császárai voltak. Nagyon kevés ma a hasonló tervező" - mondta Székely László díszlettervező, a csütörtökön elhunyt jelmeztervező pályatársa az MTI-nek.
Vágó Nelly kivételes ember volt - hangsúlyozta az alkotó.
Kiemelte: Vágó Nelly nagyszerűen rajzolt, "paracelsusi fényei" vannak terveinek, amelyek önálló művészeti táblák, olyanok mint egy festmény.
"Könnyű dolguk volt a rendezőknek ilyen átgondolt, művészileg, stílusában, szerkezetében, koncepciójában kiválóan megfogalmazott rajzokkal. Jelmeztervein a karakterek is megjelentek, szinte életre kelt a figura és annak gesztusrendszere" - tette hozzá Székely László.
A díszlettervező elmondta: hosszú éveken keresztül dolgoztak együtt különböző színházakban. Közös munkáik közül az Erkel Színházban játszott Rigolettót, a József Attila Színházban bemutatott Villon-adaptációt és a Szegedi Szabadtéri Játékokon előadott Rómeó és Júliát említette.
Kiemelte, hogy Vágó Nelly festett is. Nagy szakmai tudással kísérletezett, az anyag, a textil lehetőségeit kutatta.
Jánoskúti Márta a Vígszínház jelmeztervezője az MTI-nek elmondta: a pályatársakat lesújtotta a halálhír, ő is végtelen szomorúsággal és nagy szeretettel gondol Vágó Nellyre.
Jánoskúti Márta négy évvel később végzett a főiskolán, mindketten a szolnoki színháznál kezdték pályájukat. Sokszor dolgoztak párhuzamosan, egy időben, például a Magyar Állami Operaházban, és néhány éve közös kiállításuk volt a Vigadóban.
Mint mondta, Vágó Nelly nagyszerű tervező volt. A nagyközönség azt láthatta, hogy szép ruhák, érdekes és gazdag jelmezek jelennek meg a színpadon, de kollégái között az tette különlegessé őt, hogy képzőművész volt, és olyan gyönyörűen rajzolt, amilyen szépen ma nagyon kevesen rajzolnak a pályán.
Annak idején a Nemzeti Színházban alkotott csodálatos jelmezeket, munkásságának leglátványosabb részét pedig operaházi munkái adták. A Madách Színházban a Macskák, Az operaház fantomja, vagy a Producerek jelmezei is az ő munkái. A Szegedi Szabadtéri Játékokon és több vidéki színházban is dolgozott.
Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező, az operaház vezető művészeti szcenikai tanácsadója kiemelte: példátlanul gazdag életmű áll Vágó Nelly mögött. A dalszínház legtöbb, repertoáron lévő előadásának ő a jelmeztervezője, így a művész az intézmény jelmezvilágának egyik meghatározó alakja. Sokoldalú tervező volt, a balettben, amely egy speciális műfaj, szintén kiemelkedőek az alkotásai, ő készítette a jelmezeket Seregi László képzőművészeti indíttatású koreográfiáihoz is.
"Stílusa messziről felismerhető, szakmai tudása páratlan. Nagy munkabírás jellemezte, és egy életen át egyenletes, magas művészi színvonalon alkotott" - emelte ki Zeke Edit.
Vágó Nelly utolsó munkája a Producerek című musical jelmezterve volt, a Madách Színházban.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervezőt, érdemes és kiváló művészt csütörtökön reggel érte a halál.
Vágó Nellyt a Magyar Állami Operaház, a Pesti Magyar Színház és a Madách Színház saját halottjának tekinti.
Temetéséről később intézkednek.
