A töredékes, filmszerűen ?vágott" történetek az élet valószerűtlenségét és titokzatosságát, kisszerűségét és banalitását, törékenységét és kiszámíthatatlanságát, boldogságát és boldogtalanságát sűrítik össze, a látszólag véletlenszerűen felbukkanó és eltűnő figurák történetei összeszövődnek. A mindennapi, különös vagy szürreális elemekből a szerző az emberi létezés panorámaképét rakja ki, valami olyasmit, mint az az élmény, amelyről a klinikai halálból visszatértek számolnak be, akik egész életüket ?kiterítve", mintegy egyetlen képben szemlélhetik. A darabot átszövi a pusztulás, a terméketlenség, az idő könyörtelen rombolása, a visszafordíthatatlan változás motívuma, ami után ?semmi sem lesz többé olyan, mint annak előtte volt". A fájdalom mellett azonban megszólal egy másik alaphang is: a derűé. A szerző humorral és játékossággal, szeretetteljes iróniával nézi botladozó és sodródó, szeretkező és marakodó, emlékező és kérdező hőseit.
Roland Schimmelpfennig a kortárs német színházban az elmúlt években feltűnt új drámaíró-nemzedék egyik legjelentősebb tagja. Tucatnyi színművét több díjjal jutalmazták, számos nyelvre lefordították. Push up 1-3 című darabját több magyar színház is bemutatta, Az arab éjszakát pedig jelenleg is játssza az Örkény Színház. ELŐTTE-UTÁNA című művének ősbemutatója 2003-ban volt a hamburgi Schauspielhausban, azóta számos színházban előadták Németországban és Európa-szerte.
A KRÉTAKÖR SZÍNHÁZ és a KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ közös produkciója
Bemutató: 2006. január 13-án, pénteken 19 órától
Roland Schimmelpfennig
Fordította: Veress Anna
Játszók:
Bánki Gergely
Bezerédi Zoltán
Csákányi Eszter
Elek Ferenc
Fekete Ernő
Hajduk Károly
Katona László
Láng Annamária
Lengyel Ferenc
Moldvai Kiss Andrea
Mucsi Zoltán
Nagy Ervin
Péterfy Borbála
Rezes Judit
Sárosdi Lilla
Scherer Péter
Szirtes Ági
Takátsy Péter
Terhes Sándor
Törőcsik Mari
Valter Ferenc
Dramaturg: Veress Anna
Zene: Vajda Gergely
Tánc: Frenák Pál
Súgó, asszisztens: Fenyvesi Judit
Rendező: Schilling Árpád
Ó, milyen hosszú időn át nem leszünk, és a világ létezik tovább
? se név, se jel nem marad utánunk.
Előtte nem voltunk és hiányát nem éreztük,
utána, amikor már nem leszünk, úgy lesz, mint előtte volt.
Omár Khajjám, XI. századi perzsa költő verse
