A sáskák teste rendszerint hosszúkás, oldalt kissé lapított, de lehet rövid és hengeres is. A rovartest hármas tagolódása, a fej, tor és a potroh igen jól felismerhető. Általában két pár szárnyuk van. Három pár lábuk különböző hosszúságú, a harmadik pár hatalmas ugrólábakká alakul. Meglehetősen egyformák, többé-kevésbé sötét színűek. A hosszabb ideig tartó éhezést (és bizonyos elméletek szerint a magányt) nehezen tűrik, táplálékhiány esetén már néhány nap alatt elpusztulnak - ezért inkább esznek, esznek és esznek, majd a gradáció útjára lépnek, azaz hirtelen megsokasodnak. A populáció egyszer csak felduzzad, s a "hadak" végigfalják a vidéket. És hogy miért mondjuk el mindezt?
A Katona József Színházban május 16-án bemutatandó Sáskák írónőjének, Biljana Srbljanovicnek ezek a rovarok jelentik a darabban szereplő emberek metaforáját. "Egyenként szeretetreméltóak, de jaj, ha csoportként lépnek föl. A cselekmény két részben játszódik, egy nyár elején és végén. Minden szereplő nagyon öreg, kiváltképp a legfiatalabbak. Mindenki folyamatosan eszik, és mindig, mindenütt esik az eső" - mondja a szerb színházi és közélet nagy felforgatója, a Kusturicával ujjat húzó drámaíró.
A 37 éves Srbljanovic a mai Szerbia egyik legizgalmasabb személyisége. A szerb szülőktől Stockholmban született drámaíró, aki már hosszú évek óta Belgrádban él, hihetetlen bátorsággal és szókimondással írja darabjait, amelyek a legégetőbb társadalmi gondokkal foglalkoznak. Öt színdarab szerzője, több mint ötven országban mutatták be hatalmas sikerrel. A Belgrádi Színművészeti Egyetem előadója, nacionalizmus-, erőszak- és kizárólagosságellenes szerzői-társadalomkritikai blogja az ország egyik legnépszerűbbje, az első külföldi szerző, akit a neves Ernst Toller díjjal jutalmaztak.
A Potoczki Klára fordította és Máté Gábor rendezte darab főszerepeiben Ujlaki Dénes, Olsavszky Éva, Kun Vilmos, Pelsőczy Réka látható. A Sáskákban feltűnik még Elek Ferenc, Rezes Judit,Takátsy Péter, Jordán Adél, Bodnár Erika, Lengyel Ferenc és Haumann Péter.
