Eörsi István
A Bipolar német-magyar kulturális együttműködések program támogatásával, A kollektív emlékezet és az emlékezés kultúrája témakörben valósul meg A beszélgetés ? színházi trilógia elnevezésű projekt, melynek magyar lebonyolítója a szegedi MASZK Egyesület, koprodukciós partnere pedig a berlini ACUD-Theater ? Alternativer Kunstverein ACUD e.V. (ACUD Színház - ACUD Alternatív Művészeti Egyesület, www.acud.de).
A projekt az 1953. június 17-ei berlini felkelés és az 1956-os forradalom évfordulóján a két ország jelenlegi helyzetét vizsgálja a történelmi események tükrében, a fő hangsúlyt a politikai esztétika mai lehetőségeire és feltételeire helyezve.
A trilógia első darabja Az interjú (His Master's Voice), Eörsi István drámája, melynek bemutatójára Paul Baiersdorf rendezésében 2006. november 10-én, este 8 órakor kerül sor Berlinben.
?Ameddig eszemnél leszek, mindig azt fogom vallani, hogy nincsenek következmény nélküli tettek." ? írja Eörsi István, kinek Az interjú című drámája a trilógia első része. A fiatal Eörsi a marxizmus híve, később Nagy Imre követője. Az 1956-os forradalom idején mutatott aktivitásáért, amely elsősorban újságíró tevékenységet jelentett, nyolc évi börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. Publicisztikája, lírája, drámaírói munkássága a folyamatos szembenézésből táplálkozott: könyörtelen logika, racionális indulat jellemzi írásait, amelyeket a pátosz és az irónia változó arányú keveréke hat át.
Legjobb drámái képesek a kor speciális problémáit általánosabb problémákká átformálni, illetve lehetőséget adnak arra, hogy az értelmező, azaz az olvasó vagy a rendező megtegye ezt az általánosítást, és ezzel tegye aktuálissá a benne foglalt kérdéseket.
Az iskolateremtő ? Eörsi szellemi mesterének tekinthető ? Lukács Györgyöt megidéző dokumentumdrámájában, Az interjúban sokak konfliktusát vizsgálja: az eszme sorsformáló hatása, a hit, a hit igazolta bűn és hatalom játszmáinak kérdéskörét. Az elmúlt évszázad egyik legfontosabb alapdilemmáját ? az állítólagos jó cél érdekében alkalmazott erőszak megjelenését és annak legitimációját, azaz a politikai cselekvés morális vetületeit ? boncolgató mű voltaképp a mester-tanítvány, illetve az apa-fiú viszonyt is értelmezi. A Lukács-probléma központja a gonosz hatalomhoz és ideológiához való hűség, azaz a felismert sztálini túlkapások ellenére is megmaradt kommunista elkötelezettség.
Lukács György története azonban túlnő önmagán. A német klasszicizmus talaján felnőtt kreatív embertípus ikonjává lesz. A Lukács-életrajz esetlegességei egyetemes értelmiségi világdráma referenciapontjaivá válnak. Nemcsak a lukácsi életmű megkerülhetetlensége miatt, hanem azért is, mert története annak a gondolkodó embertípusnak a sűrített sorsdrámáját tükrözi, amely kezdeményezőként hozta létre az elmúlt negyed évezred teljes szellemi világát. Mindvégig drámai küzdelem zajlik az élettörténet folytonosságának fenntartásáért egy végül beszédkészségét is elvesztő, de emlékezni végig tudó, a bűneivel is szembenéző öregember és a tőle eltávolodni igyekvő beszélgetőtárs között. Az itt megfogalmazott kérdések azonban Eörsi életében is nagy jelentőségűek, ezt a darab története is aláhúzza: alapszövege az 1971-ben, a halálosan beteg Lukács Györggyel készített életinterjú, amely először 1989-ben, Életrajz magnószalagon címmel jelent meg magyarul (e mellett németül, angolul, olaszul, franciául, szerbül és japánul is olvasható). A dráma legutóbb 2004-ben, válogatáskötetben napvilágot látott szövege a negyedik szövegváltozat volt ? a történelemformáló, egyetemes emberi akarat egyetlen személyiségben lecsapódó és testet öltő nagyszerűségét és tragikus ellentmondásait Eörsi ebben a változatban ragadja meg a legmélyebben, a legteljesebben.
A premierhez, Eörsi életéhez és munkásságához, és természetesen az 1956-os magyar forradalom évfordulójához is kapcsolódott az ACUD filmvetítés-sorozata 2006. október 26. és 29. között. A berlini közönség a válogatásban többek között Bacsó Péter Tanú, Makk Károly Szerelem és Halász Péter Herminamező ? Szellemjárás című művei mellett dokumentumfilmeket is láthatott, például Kóthy Judit-Topits Judit: Forró ősz a hidegháborúban ? Magyarország 1956-ban és Gazdag Gyula: Ginsberg - Egy költő a Lower East Side-ról című munkáit.
A programsorozathoz szimpózium is kapcsolódott. A 2006. október 30-án megrendezett beszélgetés meghívott résztvevői Dalos György (Berlin/Budapest), Vágvölgyi B. András (Budapest), Moldvai László (Berlin) és a MASZK Egyesület elnöke, Balog József voltak. Dalos György író, történész 1956 - A magyar felkelés (1956 - Der Aufstand in Ungarn) címmel német nyelven jelentette meg regényét a forradalom évfordulójára, és ő a felkért szerzője A beszélgetés trilógia harmadik darabjának is. Vágvölgyi B. András 2003-ban írt monográfiát Eörsiről. Moldvai László zeneszerző ? aki korábban Eörsi munkatársa volt Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban ? Az interjú című előadás zeneszerzője.
Megkezdődtek a trilógia második, magyar nyelvű, Brecht kései, Buckow-i elégiák című versfűzére felhasználásával készülő darabjának előkészítő munkálatai is, melynek keretében Urbán András rendező és Balog József látogatást tettek Buckow-ban, a Brecht emlékházban.
A Brecht Buckowban munkacímű előadás bemutatójára 2007 tavaszán kerül sor Berlinben.
Mindkét darabot láthatja majd a szegedi közönség is, 2007 júliusában, a THEALTER International ? Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója fesztivál keretében.
forrás: MASZK Egyesület
