| Fesztiválról - Kollokviumra |
Ez kissé úgy hangzik, mint "cseberből vederbe." Gyergyószentmiklóson a színpad - színházi színpad. De mi haszna? A játéktér kiváló, csupán hiányos a felszerelése. S ráadásul a terem hideg időben használhatatlan. A végeredményt tekintve így kerül egymás mellé cseber és veder. |
 |
| Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ |
| De a hasonlat más tekintetben is érvényes. Magyarország Kisvárdával két legyet akar ütni egy csapásra: csokorba gyűjti a kisebbségi létben működő (élő vagy kevésbé élő) magyar színházakat, és versenyt mímel a támogatás leosztásához. Másrészt e seregszemlével jelentős kulturális eseményt teremt egy Isten háta mögötti vidéken. Gyergyószentmiklóson is csokorba gyűlünk, igaz, hogy egy kisebb - csak romániai csokorba. Viszont itt nincs leosztás. Talán ezért is lanyhább színházaink érdeklődése. Ide a virtus kedvéért jövünk... Viszont Gyergyó és környéke nagyon is igényeli a vidéki horizonton túlmutató, azon felülemelkedő kulturális eseményeket, és nincs elkényeztetve e tekintetben. Reméljük, hogy a Kollokvium második itteni (és valójában ötödik) kiadása meg fog felelni a várakozásnak. |
A műsortervet látva feltűnhet, hogy nagyon hasonlít a kisvárdaira. Sok társulat ugyanazzal az előadással jön, mint amit ott játszott. Mi értelme van ennek az ismétlésnek? Talán az, hogy a gyergyói közönség is megkaphatja azt, amit a kisvárdai. Mert ne feledjük, társulataink reprezentatív előadásaikat vitték Kisvárdára, hiszen, többek között a leosztásért játszottak. Most a gyergyói közönség is megítélheti, hogy jól zsűriztek, igaz-e a Kisvárdán kialakított rangsor. És teheti ezt a romániai magyar nézők nevében. Szerintem nagyon fontos dolog ez! Csak a gyergyóiaknak adatott meg ez a lehetőség. Mert nálunk a színházi székhelyek közönségén kívül más nem láthatja színházainkat. És a színházi székhelyek közönsége csak a helyi előadásokat ismerheti. Nincsenek turnék. Az előadáscserék alkalomszerűek. Miként egyéb területen, itt sem sáfárkodunk értékeinkkel. |
 |
| Gyergyószentmiklós - Főtér |
| Éppen ezért a Kollokvium szervezői bátrabbak is lehetnének. Gondolniuk kellene nemcsak a gyergyói színházkedvelőkre - hanem az egész romániai magyar színházi közönségre. Annak idején, a hatvanas években autóbuszokkal jöttek a nézők Kolozsvárra, és nemcsak a környező helységekből, hanem Marosvásárhelyről, sőt a Székelyföldről is, hogy láthassák Az ember tragédiáját - amely hosszú szünet után újra megszólalhatott a hazai magyar színpadon. Most ugyanígy, zarándoklatszerűen kellene hogy jöjjenek ide a nézők Erdély minden részéből, hiszen színházaink seregszemléje van Gyergyószentmiklóson. A hosszú idő után újra lehetségessé vált seregszemle! Amely ráadásul egy turista-paradicsomban zajlik. A romániai magyar, német, zsidó színházi előadások színe-javát látva - egy hetet nyaralhat itt a színházkedvelő. |
Ha Kisvárdán különleges színházi helyszínként ott volt a vár - Gyergyóban a szárhegyi kastély tölthetné be ezt a szerepet. Szegeden, annak idején, a színházi szemle egyes előadásait a régi zsinagógában tartották. Kisvárdán is az egyik előadást, a Gyilkosság a katedrálisban-t, a székesegyháznak beillő zsidó templomban tartották. Miért ne lehetne Gyergyóban is néhány előadás színhelye a régi zsinagóga? És különleges színházi helyszíneket lehet találni, miként talált is a Kiss Stúdió a régi városban. Csodálatos adottságok vannak itt. Be lehetne játszani a tájat! És akkor felébredtünk. Tegyük, amit terveztünk - szűkös kereteink között. Induljon be újra a nyílt színházi műhely - a Kollokvium fő rendeltetése. |
 |
| A zsűri: Zsehránszky (középen), Kötő József színháztörténész, az EMKE elnöke (jobbra) |
