Értékmentés Fonó módra - az Új Pátria lemezek

Színpad

A történet két szálon indul, különböző időpontokban. Immár hatodik éve tekinti feladatának a Fonó Budai Zeneház az archaikus kultúrák, az igényes kísérleti, kortárs jazz és a társművészetek bemutatását.
A gyakorlati megvalósítás táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal, fesztiválokkal történik. Hadd emeljünk ki - a teljesség igénye nélkül - néhány kiemelkedő nevet: a Tükrös és az Ökrös együttesek táncházai, a Sváb Bál, a Csángó Bál, a Grencsó Kollektíva és a Dresch Quartet formabontó előadásai, az Etno Zenei Fesztivál, az Összművészeti Fesztivál.
A Fonó a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetekkel szoros együttműködésben rendezi meg programjait. E sorba illeszkedik a Fonó Records Zeneműkiadó tevékenysége is.
A kiadó nagy figyelmet fordít a média által "elkövetett" - részben szükségszerű - ízlésrombolás ellensúlyozására. A mindenkori divathullámokkal állítja szembe az örök érvényű népzenéket. Olyan előadókkal, művészekkel dolgozik együtt, mint például Dresch Mihály, a Ghymes zenekar, a Makám együttes, az Ifjú Muzsikás, a Csík zenekar, avagy Lajkó Félix. Közéjük tartozik Kelemen László népzenekutató, a kiadó munkatársa is.
Állhatatos tevékenységének köszönhetően jött létre az Utolsó Óra Program keretében a 45 részesre tervezett Új Pátria CD sorozat. Vágjuk itt el az első szálat, s kezdjük gombolyítani a másikat!

"Bartók Béla kilencven évvel ezelőtt a Gyergyói-medence falvait járva, egyik levelében, félig tréfásan, félig bosszúsan ecsetelte a népzenei gyűjtőmunka nehézségeit: a régi magyar népdalok kutatója minden erőfeszítése dacára jobbára városi eredetű műdalokat, divatos dallamokat talált.
Úgy tűnt, az egykori népélethez tartozó zenekultúra az utolsó óráját éli." - írja Kelemen László a sorozat első kötetének előszavában.
Menteni kell a még meglévő hiteles zenei anyagokat, folyatatni kell azt a munkát, amit Bartók, Kodály, Lajtha, Ortutay neve fémjelez 1930 tájáról.
Az általuk megkezdett, többnyire még fonográfhengerekre gyűjtött hangzó anyagból készült válogatást 78-as fordulatszámú lemezen adták ki a Magyar Rádió és a Néprajzi Múzeum közreműködésével. Ez vált ismertté Pátria néven mind a tudományos életben, mind a gyakorló népzenészek körében.
(A fotón a szászcsávási zenekar látható Mezei Károly prímás vezetésével egy szüreten, 1995-ben.)

Nos, itt ér össze a két szál. Gyűjtést kell szervezni a magyar nyelvterületen élő és muzsikáló zenekarok részvételével - adta ki a jelszót Kelemen László.
Elkezdődött az "Utolsó Óra" program. Az igényes munka 1997 szeptemberében, az erdélyi gyűjtéssel indult - tudta meg a Terasz. A programot kezdettől fogva támogatta az MTA Zenetudományi Intézete és Néprajzi Múzeum.
Néhány napra vendégül látták a zenekarokat és intenzív munkával, napi 8-10 órán át, zavartalan körülmények között vették fel a hiteles, autentikus muzsikát. Tekintettel arra, hogy a hangszeres magyar népzene a táncot szolgálja, egy pár táncos és egy-két énekes is részt vett a felvételeken.
Az erdélyi területről ez idáig 16 együttes lemeze jelent meg. A felvidéki sorozatban 25 zenekarral készített felvételeket a Fonó stábja.
(A fotón a magyarszováti zenekar szerepel Maneszes Márton prímás vezetésével.)

A magyar nyelvterület középső részén a hagyományok rohamos leépülése figyelhető meg.
Szükségessé vált az itt fellelhető mintegy ötven zenekar felgyűjtése is. 30 magyar, 2-2 szlovén és horvát, 4 jugoszláv, 6 kárpátaljai és 6 romániai zenekarra számítanak Kelemenék. Figyelembe véve az eddigi és a tervezett munkát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mintegy 35 millió forintot szavazott meg a teljes gyűjtésre.
"Ha majd megérjük a gyűjtés végét, nyugodtan mondhatjuk: megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy ez a számunkra, de Európa hangszeres népzenei kultúrája számára is oly jelentős érték ne menjen veszendőbe." - mondta Kelemen László.
A könyv alakban, gazdag képanyaggal megjelent kiadvány, az Új Pátria sorozat eszmei értéke felbecsülhetetlen. A magyar és angol nyelvű kísérő szöveggel, gazdag képanyaggal ellátott lemezek a külföldi és hazai érdeklődők gyűjteményében egyaránt a magyar kultúra egy darabjának örökérvényű lenyomatai lesznek.
(Fotók: Pálosi Ferenc - Tirgu Mures, Románia és Grencsó István.)