A párizsiak özönlenek a külvárosi játszóhelyre, ahol a hónap elején mutatták be Peter Brook búcsúrendezését Egy varázsfuvola címmel. A szakmai és a közönségsiker egyaránt elképesztő, az előadásra az év végéig minden jegy elkelt. Mozart Varázsfuvola című operájának egyszerűsített, négy óra helyett másfél órás, varázslatos Brook-i változatát, amelyben nem zenekar, hanem csak egy zongora kíséri a fiatal énekeseket, minden este tombolva ünnepli a közönség.
"Az eredmény lélegzetelállító intenzitású költészet, olyan éles humor, amely vidámmá teszi az egész művet, valamint a Mozart-opera lényegét visszaadó nagyon pontos történetvezetés. Le a kalappal Brook előtt! Éljen soká!" - így méltatta kritikájában az előadást a Le Monde.
A siker ellenére a lap szerint a kulisszák mögött nyugtalanság uralkodik, ugyanis a színház jelenlegi működésének megőrzéséért folyik a harc a kulturális kormányzattal, amelyben visszavonulása előtt maga Brook is részt vesz.
Peter Brook egy külvárosi, lepusztult és elhagyatott egykori színházépületből Franciaország egyik leghíresebb színházát hozta létre a Bouffes du Nord-ban. A játszóhely 1876-ban eredetileg revüszínháznak épült, de 1952-ben végleg bezárták. Az angol rendező 1974-ben talált rá, s az Athéni Timon bemutatójával nyitotta meg újra. Itt játszották az elmúlt harminc év olyan mitikus előadásait, mint a Mahabharata vagy a Carmen. A Bouffes du Nord azóta fogalom lett a világban.
Brook két évvel ezelőtt a Le Monde-nak adott interjúban jelentette be, hogy színháza jelenlegi zenei vezetőjének, a 45 éves Olivier Manteinek és az 50 éves Olivier Poubelle-nek, számos párizsi befogadó jellegű zenei terem programszervezőjének adja át 2010 végén a Bouffes du Nord vezetését.
Az idei műsortervet még közösen állították össze, de jövő évtől a két új igazgató már egyedül dönt. Brook véleménye szerint Mantei és Poubelle meg fogják tudni tartani a színház jelenlegi dinamikáját, mindketten jól ismerik a helyet, s a rendező kívánságának megfelelően - a színházépület egykori rendeltetése szerint - a zenés előadások és programok erősítését tűzték ki célul. Prózai bemutatók továbbra is lesznek, köztük Peter Brook előadásai, aki rendezőként a társulat tagja marad.
A teljes szellemi függetlenséggel működő magánszínház - amely elsősorban külföldi vendégjátékaiból termeli ki az évi 4-6 millió eurós működési költségeihez szükséges pénzt - egyedi státuszt élvez Franciaországban: az államtól eddig évi 1,3 millió euró támogatást kapott. A színházban működik a Nemzetközi Színházi Kutatóközpont, ahol igazgatói posztról való leköszönése után is tovább kíván dolgozni a rendező.
Január 1-től az állam azonban felére csökkenti a támogatást, s csak 700 ezer eurót irányzott elő a Bouffes du Nord-nak, ebből 300 ezer eurót személyesen Brooknak, 400 ezret pedig a központnak. A két új igazgató számított arra, hogy a mester távozásával valamennyire csökken az állami szubvenció, de arra nem, hogy ennyi elvonással kell számolniuk. "Ambiciózus a jövő évi program, amelyet nem fogunk tudni megvalósítani. Ez hatalmas veszteség" - mondták a lapnak.
A kulturális kormányzat azzal magyarázza a döntést, hogy a támogatást eddig a rendező és nem a színház kapta. Brook eladta a bérleti szerződést a két új igazgatónak, akik mostantól egyedül felelősek a színházért. "Az állam nem szólt bele ebbe a folyamatba. Ne kérjék most tőlünk, hogy a helyet úgy finanszírozzuk, mint bármely más állami színházat. Már a 400 ezer euró is sok" - mondta a lapnak Georges-Francois Hirsch, a kulturális minisztérium képviselője.
Peter Brook elismeri, hogy az állami támogatást ő, és nem a színház kapta évtizedeken át. Ugyanakkor nem akar a "pénzről szóló polémiába" belemenni. Csak arra hívta fel a figyelmet, hogy "a minőség megtartásához kockáztatni kell, a kockázatvállaláshoz pedig anyagi eszközök kellenek".
A Le Monde pedig azt hangsúlyozza, hogy a közvélemény számára a Bouffes du Nord nem egyszerűen egy magánszínház, hanem a támogatott színház jelképe lett. Hasonlóan egy másik külvárosi társulathoz, Ariane Mnouchkine Napszínházához. Mindkét hely a "világ végén" található, ahol egyszerű körülmények között és az állami támogatásnak köszönhetően megfizethető áron lehet világszínvonalú előadásokat látni.
