FEMINISTA FILMKLUB

   
   Az Esztertáska Alapítvány 2002-2003-ben filmklubot indít a Cirko-gejzír moziban, havi egyszeri alkalommal - összesen ötször.
   
   A filmklub zártkörű: filmprogramját nem hirdetjük meg nyilvánosan. Az ET weboldalán mindig csak a vetítés időpontjáról tájékoztatunk - a pontos programot csak magánlevélben - e-mailen - terjesztjük.
   
   A programban elsősorban új filmeket szeretnénk bemutatni: olyan alkotásokat, amelyek fontos kérdéseket vetnek fel, és vitára sarkallnak. Az alkotások a nők - ezen belül a zsidó nők - korunkban alakuló értékeivel, a hagyományok átmentésének, illetve újrafogalmazásának lehetőségeivel, a nők esélyegyenlőségével, a társadalomban elfoglalt szerepükkel, a szolidaritás kérdésével foglalkoznak.
   
   A filmeket többnyire eredeti nyelven / angol felirattal vetítjük.
   
   A vetítéseket beszélgetések, illetve előadások követik - esetenként a filmrendező jelenlétében.
   
   Az Esztertáska Feminista Filmklubot barátunk, Surányi Vera, a Nemzeti Filmintézet és Filmarchívum munkatársa vezeti.
   
   Filmklubunkban szívesen látunk bárkit - férfit és nőt egyaránt -, akit érdekelnek az általunk kínált filmek és beszélgetéstémák.
   
   Első vetítés: 2002. december 14. szombat 15.30,
   Helyszín: Cirko-gejzír mozi (Budapest, V. Balassi Bálint u. 5-7.)
   A jegy ára: 600 Ft
   A vetítőterem kb. 50 személyes.
   
   
   Pécsi Katalin

   
    A kör (The Circle)
   iráni, 2000
   
   Rendezte: Jafar Panahi,
   Forgatókönyv: Kambodzia Pertovi
   
   Jafar Panahi a forradalom utáni időszak független filmrendezője, akinek egyik filmjét, A fehér léggömböt bemutatták, míg a másik, A tükör ismeretlen maradt Iránban, a harmadikat pedig, A kört betiltották. Panahi tehetsége, főiskolai tanulmányai és a Kiarostami asszisztenseként szerzett tapasztalatai ismertté tették a nézők, a kritikusok és filmes személyiségek számára egyaránt. Első
   játékfilmje, A fehér léggömb, sajátos stílusával meg is hozta számára a hírnevet.
   
   A legutolsó filmjében (A kör), Panahi szociális látásmódja olyan merész, őszinte és hiteles,
   hogy emiatt két évre be is tiltották, sőt még 2000-ben a Fajr Fesztiválon sem mutatták be.
   
   Iránban a nők problémája mindig ellentmondásosan jelent meg a forradalom utáni filmművészetben, és a téma "vörös vonalnak" számított - olyan határnak vagy korlátnak, amelyet nem szabad átlépni. De A kör nemcsak az iráni nőkről szól. Az elnyomott nőket ábrázolja, és bármely olyan patriarchális társadalmat, amelyben a nők jogaiba tipornak. Hogyan is lehet egy ilyen témát úgy ábrázolni, hogy a film elkerülje a szentimentalizmust és a melodrámát? Hogyan lehet a Teheránban élő nők problémáit ábrázoló filmet úgy elkészíteni, hogy a film lemondjon a klasszikus mozi kliséinek használata a használatáról? Hogy mégis elérje a kellő hatást? A válasz A kör formai-tartalmi méltóságában rejlik. A történet és a filmelbeszélés párját ritkító és példaszerű összehangolásával, valamint emlékezetes karaktereivel a film kitörülhetetlen nyomot hagy a nézőben.
   
   (Részlet a Film International-ben megjelent
   kritkából. A teljes szöveg a www.filmkultura.hu/2001-ben
   olvasható)
   
   Ha a Filmklubbal vagy a mostani vetítéssel kapcsolatban bármilyen kérdésed van, keresd
   
   Pécsi Katalint (pecsikata@axelero.hu) vagy Surányi Verát (veranna@hotmail.com )!
   
   Budapest, 2002. 12. 02.
   
   Surányi Vera
   Pécsi Katalin