A Hamletnél nagyobb szerepet eljátszhat férfi színpadon? Híresebbet biztos nem. Elképesztő nagy szerep a Hamlet, a III. Richárd is méltó társa, a Rómeó, sőt még Mercurtio is, ha terjedelme kisebb is a többinél, de kitűnő szerep. Női magazinba való a kérdés, de felteszem: szerepálma van? Nem szoktam elmondani a szerepálmaim, mert akkor soha nem teljesülnek. Hamletet játszani minden színész álma, nem is mertem bevallani magamnak, még rágondolni sem. Ne akartam beállni a sorba, a többi Hamletre várakozó színész mellé. Tudat alatt mindig jelen volt a szerep, nagyon megörültem, amikor erről beszéltünk Hargitai Ivánnal (fotó), az előadás rendezőjével. Ma már klasszikussá vált Hamlet alakításokról nyilatkoztak úgy színészek, hogy a próbafolyamat közben ők maguk is alakultak. Önre hogy hatott a szerep? Például: egyre komorabb arccal rója az utcákat kutyasétáltatás közben? Mi változott meg? A kutyasétáltatásom keveset változott, egyébként sok mindenben. Elvégeztem a főiskolát négy év alatt, és minden egyes szerep, amely nekem sokat jelent, felér egy-egy újabb négy évvel. A Hamlet is egy ilyen lehetőség. Muszáj olyan belső, lelki kapuim megnyitnom, amelyek eddig zárva voltak. |
Megosztható ebből az élményből valami? Erről nem lehet beszélni, ezt látni kell. Az alakításomban, ha olyan dolgot vesz észre valaki, amit még nem látott tőlem, akkor egy kapu kinyílt. A színház gyakorlati műfaj, nehéz róla beszélni, de írni is. Nézni kell és játszani. Az előbbi próba még igazi díszlet, s jelmez nélkül ment, a multimédiakörítés kezdett jelen lenni. Önnek szerfölött tág spektrumon kellett mozognia ebben az átmeneti térben Örülök, hogy ezt látta. Ez egy ezerarcú szerep, van benne bolondság, elszántság, bátorság. Ha ezt a sok mindent nagy spektrumon tudja a színész megmutatni, annál jobb lesz az előadás. Milyen újdonságot fedezett fel a játékában? Merészebben bánok a váltásokkal, a partnereim, magam, a hangom, a testem merészebben használom. Bátrabb lettem. A próbafolyamat elején megoldandó feladatnak gondoltam ezt is, mint a többit. Hamlet? Ez is csak egy szerep. Az olvasópróba előtt két hetet foglalkoztunk Ivánnal a monológokkal, s nem volt bennem semmi izgalom, amikor megérkeztem az olvasópróbára. De ahogy először olvastam el úgy a szöveget, hogy a többi kolléga is jelen volt, akkor megremegett a lábam. Ilyen még soha nem történt velem. Elmúlt szerencsére. |
A próbafolyamat során a darab megváltozott Önben? Mást jelent most, mint jelentett pár hónapja?
Sokat jelentett az a két hét, amit a próbák előtt átbeszélgettünk Ivánnal, azonos hullámhosszon vagyunk a darabbal kapcsolatban. Az a kép, amit elképzeltem magamban Hamletről, így a próbák vége felé kezd megvalósulni. Apróságok változnak benne. Az eredeti koncepció egyre inkább kifejezőbben jelent meg. Milyen Hamlet az Öné? Sokan mélabúsnak játszák, a nem-cselekvő embert jelenti számukra Hamlet. Mi a nem-cselekvés okait kerestük, nem akartunk egy eleve mélabúsan bolyongó fiút eljátszani. Úgy gondolom, ez az ember, mielőtt elvesztette édesapját, rendkívül vidám volt. Megnyilvánul ez a monológokban is. Horationak azt mondja, majd mi megtanítunk inni. Ez a múltjára vonatkozik. Hamlet egyetemista életében történt törés, édesapja, példaképe halála. Életélvezete átfordul egy problémától. Egy életvidám emberből miként alakul át szomorúemberré, ezt akarjuk megmutatni. Ön mai Hamletet alakít, vagy klasszikusat? Mait. A szöveg klasszikus, de nem Arany János veretes fordítását használjuk, hanem Nádasdy Ádámét. Sokáig gondot okozott, hogy tudtam a nagymonológokat Arany fordításában, s újra kellett tanulnom Nádasdyéban. Szállóigévé vált aranyköpésekkel tele a klasszikus szöveg, itt mi mást mondunk helyette, kevésbé költőien fogalmaz Nádasdy, de a darab egészéhez jobban illő az újabb fordítás, mint Aranyé. |
Simon Andrea - Ophelia | Stenczer Béla - Polonius | |
Az előadás világa milyen?
Mint egy thriller. Akciódús: kardozások, szellem, gyilkosság ezerféle is Hasonló világ ez, mint a Hegylakóé filmen. Pisztolyok, rendőrautók és kardok Mennyire segíti a színész munkáját az, hogy mögötte nagyon erős képek mennek, hanghatások. Még zajlanak a próbák, minden változik, de egyáltalán a színész érzékeli a videó-bejátszásokat? Először nézegettem a képeket. A színészi munkát nem zavarja, nem is segíti. Azt, amit a próbafolyamat alatt csináltam, azt most is megvalósítom a színpadon, hiszen a videó-bejátszás csak kiszolgáló része az előadásnak, a darab a színpadon játszódik. A zene már inkább segít, mert ha a vászonra nem is nézek, a zenét hallom. Minden alakul, de a végén a nézőt fogja befolyásolni, nem engem. Előfordul ma még olyan, hogy egy ekkora szerep után este a színészbejárónál ott állnak, s várják a tinilányok? Fiatalabb koromban inkább előfordult, de ma is történik ilyen. Pesten a József Attila Színházban egy musical-ben játszom, ott állnak a művészbejárónál az emberek. A musical nagyobb csáberőt jelent a tinilányoknak, mint a Hamlet. Majd a bemutató után kiderül. |
N. Szabó Sándor - Claudius | Unger Pálma - Gertrud | |
Kinek készül ez az előadás?
Mindenkinek. Célközönségre nem gondoltunk. A darab egy thriller, a hátborzongató résznek működnie kell. Le tudja kötni a középiskolásokat is, de hihetetlen mély tartalma és mondanivalója van a darabnak, ez attól kezdve, ha valaki érzékeny, érdeklődő, már megfoghatja, s nem ereszti el. Mekkora energiákat mozgat meg Önben egy próba? Elfáradok, de nem készülök ki a próbáktól. Nem is szabad, hiszen a vívást külön gyakoroljuk még, nem fujtathatok a próbák után. Bírni fogom erővel végig. Azt, hogy mennyire fogok elfáradni, azt csak akkor tudom majd, ha teljes jelmezben, világítással, hanggal, teljes koncentráltsággal megy le az előadás. Még meg-megállunk. Még nem megy automatikusan minden, időnként várni kell egy kollégára, kiborul egy vödör víz... Akkor is tudok majd egyet robbantani magamba, ha már minden összeállt. Nem a hangerőn, vagy az intezitáson. A koncentráltságnak van olyan foka, hogy egy jelenetben oldottnak és lazának kell lennem, előtte őrültnek, vadnak, ahhoz, hogy ezt fokozni tudjam, plussz energia kell. Kíváncsi vagyok mire lesz elég? Még van egy jó hetünk a bemutatóig. |