 |
Ebben a világban és ebben a házban minden az urak és úrnők kényelmét szolgálja. Ők lakják a ház felső szintjeit, míg az alsó szinteken a szolgák élik szerény életüket. Ahogy pereg a film, halad az idő, betekintést nyerünk mindkét világba, ellentéteikbe és párhuzamaikba, ahogyan elkülönülnek és mégis elválaszthatatlanul összefonódnak.
Egymás mellett élnek, de más-más kaszthoz tartoznak. A nyilvánosság előtt szigorúan betartják a rájuk vonatkozó viselkedési szabályokat, de ha senki se látja, a különböző osztályokba tartozó emberek közt sokkal mélyebb kapcsolatok is kialakulhatnak.
A film lenyűgöző keresztmetszetét adja egy letűnt társadalomnak. Lassacskán megtudjuk, hogy a fenti világ is ?súlyos? problémákkal küzd, egyeseknek a jóléte, másoknak a jó híre forog kockán. Intrikák és pletykák szövik át az elegáns miliőt. Közben az inasok, szobalányok és a komornyikok mindenütt ott vannak, csendesen végzik kötelességüket, és akarva-akaratlan tanúi lesznek mindennek. Visszatérve saját világukba, a lépcsők alá megbeszélik, amit megtudtak.
Érdekes párhuzam vonható a két világ között, a lépcsők alatt ugyanúgy létezik hierarchia, mint a lépcsők fölött, van ülésrend a vacsoránál, talán csak ármánykodás nincs, mert nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust.
A rendező egy aprólékosan kidolgozott és összetett filmmel örvendezteti meg a nézőket, ami egyszerre korrajz és krimiparódia, mivel a film a régi Agatha Christie művekhez hasonló történetet mesél el, de a szereplők és későbbi gyanúsítottak bemutatása sokkal hosszabb és fontosabb, mint maga a gyilkosság és az elkövető kilétének felfedése. |
