| A Dóm téri Csárdáskirálynő a második operett, amelyben Gregor József szerepet vállalt. Kossuth-díjas basszistánk jó pszichológusnak tartja a produkció rendezőjét, Alföldi Róbertet.
- Legsikeresebb szerepei közé tartozik egy operettfigura, A cigánybáró Zsupánja. Milyen lesz Leopold Mária nagyherceg? |
- A Csárdáskirálynő a második operett, amiben játszom, Zsupánt korábban sokszor, több rendezésben is énekeltem. A Cecília férjeként színre lépő Leopold Mária érdekes szerep, az általam látott összes Csárdáskirálynő-produkcióban igazi hülyének ábrázolták, aki mindent elfelejt. Alföldi Robival beszélgettünk róla, és megállapodtunk: a mi előadásunkban nem lesz bugyuta hülye, hanem egy olyan ember, aki szeretné elfelejteni a múltat. Amikor sorra bemutatják neki a felesége volt férjeit, azt mondja: "Ugyan Cecília, csak nem képzeli, hogy amikor feleségül kértem, nem tudtam, hogy mit veszek meg." Tudja azt is, a Hajmási Péter, Hajmási Pál a felesége kedvenc nótája, azaz látta őt fellépni az orfeumban is. Tisztában van vele, kicsoda Cecília. - Milyen Alföldivel dolgozni? - Nagyon megszerettem a próbák során. A magyar színházi életnek egészen kivételes figurája. Nemcsak kitűnő színész és rendező, hanem jó pszichológus is, aki mindenkihez megtalálja a kulcsot. Ha kell, úgy bánik a színészeivel, mint a legtürelmesebb gyógypedagógus. Tud bocsánatot is kérni, elismeri, ha tévedett. A produkcióban szereplő "nagyvadakat", Bodrogit, Stohl Bucit, Hernádi Juditot, Gálffit, Rálik Szilvit nem könnyű együtt kezelni, hiszen mindannyian öntörvényű egyéniségek. Abszolút módon egyetértek Csárdáskirálynő-koncepciójával, ezért mindent örömmel megcsinálok, amit kér. Az emberi kapcsolatokat rendezi meg - utoljára Békés András pécsi Don Pasquale-előadásán tapasztaltam hasonlót. Akkor is beülök a próbáira, ha nekem nincs dolgom, annyira szeretem figyelni kívülről is, ahogyan másokat instruál. Hihetetlenül sokat lehet tőle tanulni. Csodálkozom, hogy a fiatal szegedi operaénekesek és színészek nem csüngnek a próbáin, mert a módszeréből, színházlátásából, darabértelmezéséből profitálhatnának. - Sokan vitatják a rendezéseit... - Bevallom, a szegedi Faustja először nekem sem tetszett. Zavart, hogy Margit nem a rokkánál ült, ahogyan Goethe megírta, hanem a porszívónál. Nemrégiben, amikor újra leadta a Mezzo, ismét megnéztem a tévében, és felül kellett bírálnom korábbi álláspontomat. Szenzációs képi megoldásokat alkalmazott, és tulajdonképpen semmi mást nem csinált, mint következetesen áttette a Faust-történetet a mába. Yves Montand és Michele Morgan filmje, Az éjszaka Margitja is napjainkban játszódott. Miért ne lehetne Gounod operájával is ugyanazt megcsinálni? Alföldi Robi produkciói általában vitára késztetnek, mert többször is meg kell nézni őket, és el kell gondolkodni rajtuk. Sokan azért vitatják a rendezéseit, mert könnyebb leszólni, mint jobbat csinálni. Rendkívül felkészültnek tartom. Kívülről tudja a Csárdáskirálynőt is, semmit sem rendez a zene ellen, sőt felerősíti a hatását. - Minden jegy elfogyott augusztus 7-ére, amikor barátaival hagyományos születésnapi koncertjét adja a városháza Muzsikáló Udvarán. Mit énekel? - Még nem tudom, mi lesz a műsor. Meghívtam Szulák Andreát, akit roppant tehetséges embernek tartok, csodálkozom, hogy nincs egy színház, amit rá találnak ki. A Macska-duettet biztosan elénekeljük együtt. Másik vendégem, Dunai Tamás klarinétozik is. Szinetár Dóri nem tud eljönni, mert a Rómeó és Júliát nem tudják nélküle próbálni. Helyette Bernadett lányom lép fel, zongorán pedig Harazdy Miklós kísér. Másnap estére, a Szegedi Kisopera gálaműsorába pedig engem hívtak meg vendégnek. Ott többek között a Rágalom-áriát és a Hadaró-duettet éneklem. Forrás: (szöveg) Délmagyarország Online (Hollósi Zsolt) |
