| Az nem vitás, Brecht példázata az emberi természet gyarlóságáról érvényes minden időben. A haszonszerzés, a nyerészkedés, a másik eltiprása békeidőben is dívik - fedőneve: üzleti vállalkozás -, hát még a háborúban, ami valódi vérre megy, hiszen itt a legmagasabb az extraprofit. Amely természetesen a nagyragadozók zsebébe vándorol. A háború nem a kisemberek bulija. Ők csak "kispályások". Pitiáner ügyeskedéseik, apró harácsolásaik pusztán alkalmazkodás a háború farkastörvényeihez - a túlélés érdekében. Aztán ez vagy sikerül, vagy nem. A kurázsi mama története az utóbbit, a tragédiához vezető utat járja be.
Eilifet, a nagyobbik fiút Csőre Gábor játssza. A Vígszínházban a közönség egyik kedvence. Hidegvérű gyilkos az Alhangyában, kék-zöldre vert, pimasz, ám szeretetre méltó ikerszolga a Tévedések vígjátékában. Színházi kisplasztikus. Pörgő aggyal, akrobatikus mozgáskészséggel. A lomha agyú német parasztfiúhoz most tompítania kell? |
- Talán sorsszerű, hogy éppen a napokban láttam A bukás című német filmet, amely Hitler végnapjairól szól. Teljesen a hatása alá kerültem. Ugyanúgy a háború iszonyataira figyelmeztet, mint a Kurázsi mama. A velünk "élő" háborúra, amely betolakodott a hétköznapjainkba. A tv-híradóban szinte megszokottá váltak az iraki hadijelentések, néhányszáz kilométerre tőlünk tömegsírokat tárnak fel Boszniában, amikor az ember Horvátországba autózik a tengerpartra, szétlőtt házak szegélyezik útját. SZEREPOSZTÁS Kurázsi mama - Horváth Zsuzsa Rendező: Csiszár Imre Bemutató: |
