| A mű egérfogó - a szónak Agatha Christie-i értelmében is. Háromszereplős, egyhelyszínes feszültség-gombolyító, politikai melodráma. Világsiker. Németországban az 1993-as évben egyidejűleg 50 különböző változatát játszották. Roman Polanski megfilmesítette (1994) Sigourney Weawer, Ben Kingsley és Stuart Wilson triójával. Kimódoltak fordulatai. Pesten már játszották nyomtalanul. Most az Asbóth utcai Ericsson Stúdióban láttam főpróbáját. |
 |
| Sólyom András rendezése sokat hatástalanított a cselekményen. Ő rendezői karmestere a vonósnégyeshez írt színésztriónak. Fortissimót kért pianók helyett, sfozatót, ahol diminuendo kellene szólni. Rendezésének legfőbb eredménye azzal mérhető, hogy a szép és tehetséges Horváth Lili ez alkalommal csupán csak szép. Különösen fekete estélyiruhájában. Indulatosan kiabáltatja a rendező Paula szerepében. Horváth eleget is tesz kérésének, nagyobb meggyőződés nélkül. |
 |
| Törköly Levente Gerardo, a férj. Ha van hattyúprémes papucs, úgy ő humanistaprémes papucsférjet játszik. Négyszer letérdel partnernője elé, mert a Pintér Réka díszletének két ügyetlen széke, asztalkája és szófája nem nagyon színészbarát környezet. Szilágyi Tiboré a politikai intrikus szerep: Dr. Miranda. Nagy rutinnal kétértelműre színezi. A végén ő is ordít, nyilván rendezői felkérésre. |
 |
| A kiszámított cselekmény akkor tud feszült lenni, ha időről-időre átlendül a hinta, illeg-billeg az erőviszony. Az Ericssonban az asszony dúló-fúló eltökélt, pipogya a férj, alattomos a doktor. Nincs titok. Nincs ingó-lengő fordulatosság. Nincs feszültség. Hiányzik a meglepetés. A drámai tét. Az érdekesség. Az érzékeny romantikus kortárs Mathias Claudius verseire írta Schubert A halál és a lányka dalciklust, majd a dalok motívumaiból vonósnégyesét. Az előadásban szépen szól felvételről a trióhoz a quartett. Forrás: mgp.szinhaz.hu Fotó: Ilovszky Béla |
