A Hangvető három zeneműkiadó, az Etnofon, a FolkEurópa és az X-produkció vezetőinek összefogásával jött létre azzal a céllal, hogy ápolja, őrizze és bemutassa a magyarországi népzene hagyományait és az ezekből táplálkozó világzenei formációkat. A műhely olyan fontos zenekarokat képvisel, mint a Makám, a Muzsikás, vagy Juhász ?Mitsoura" Mónika.
A Völgybéli Hangvető Színpad programja hétfőn kezdődik és a kiadottól eltérően egészen 7-éig, vasárnapig tart. A hét folyamán fellép többek között Vedres Csaba, Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Bandje, Szalóki Ági, David Yengibarian, a Dresch Quartet, a Balázs Elemér Group, Palya Beáta és a Boban Markovic Orkestar. A színpad vendégzenészei elsősorban a határon túli régióból érkeznek. A záró vasárnap szellemes módon a Lakatos Róberteké, egy a Felvidékről, egy pedig a Vajdaságból érkezik.
Bár a Hangvető sok rangos erdélyi zenészt is képvisel, ők most nem játszanak a Klastromszínpadon. Ennek oka, hogy az erdélyi zenészek többnyire a tiszta forrást képviselik, a hagyományos népzenéket játsszák. ?Erdély egyik legkedveltebb zenekara, a Magyarpalatkai banda nemrég vesztette el prímását, és helyét fia, Kodoba Florin vette át. A fiatal erdélyi generációtól ugyanazt várja a magyar közönség, mint elődjeiktől, hagyományos magyar hangszeres népzenét, és ők ennek kiválóan meg is felelnek ? magyarázza Lieber Endre, a Hangvető egyik vezetője. ? A mostani fellépőinkre inkább az jellemző, hogy eléggé szorosan kötődnek ugyan a magyar zene eredeti gyökereihez, de a népdalokat egészen új felfogásban igyekszenek újra bemutatni a közönségnek."
hMKo-Művészetek Völgye 2005
