E mulatságosnak ígérkező Gogol-színjáték tartalmát röviden a következő pár sorral érzékelteti a Magyar Színház: "Végső soron csak meg kell nősülni az embernek, hiszen ez az élet rendje, és a boldogság záloga. Hála a házasságszerző asszonynak, menyasszonyjelölt is akad, igaz, kérők sora verseng a kezéért. Igen, mindenki nősülni akar, mindenki boldog akar lenni... S míg a vetélytársak kicsinyes, apró cselszövésekkel egymástól próbálnak megszabadulni, addig a Vőlegény és az Ara töpreng és mérlegel, lelkesül és kiábrándul, dönt és tétovázik, akar és mégsem akar. Mert egy házasságot mégiscsak alaposan meg kell fontolni, nem igaz?"
