(MTI) - A fővárosi színházigazgatók szeretnék, ha nem a tanulmány adatait használná a főváros, mert a GKI számítása "hibás, átláthatatlan és kusza" - tette hozzá.
Márta István annak kapcsán nyilatkozott erről, hogy az önkormányzati költségvetési koncepció alapján csaknem egymilliárd forinttal kevesebb támogatás jutna a fővárosi fenntartású színházaknak az idén, mint tavaly.
Az Új Színház igazgatója hangsúlyozta, hogy ekkora elvonás nyomán összeomlana a főváros színházi élete. Most nem struktúra-átalakításról van szó, nem a színházi reform lehetséges útjáról, hanem akkora összeg megvonásáról, amely a színházi élet "lefagyasztását" jelentené - közölte.
Kiemelte: a színházak nem költségvetési évben, hanem évadban gondolkodnak, a szerződéseket már megkötötték. A megtakarítások lehetőségeiről tárgyalni kell a kulturális bizottsággal, illetve a fővárossal. Azt szeretnék, hogy szakmai diskurzus és elemzések után fokozatosan vezessenek be változásokat, akár financiálisakat is. A színházak partnerek a gondolkodásban - fűzte hozzá.
Véleményük szerint a GKI tanulmányának számos definíciója zavaros, pontatlan, nem értelmezhető, és egymáshoz nem hasonlítható adatokkal számol, ezáltal végkövetkeztései is hibásak - mondta Márta István, hozzátéve: az adatok pontosítása az első lépés ahhoz, hogy világosan lássák a helyzetet, és kiderüljön, hogy az egymilliárd forintos elvonás mekkora kárt jelentene.
Közlése szerint az utolsó használható statisztika a 2005-ös évről készült, a GKI is ezt az évet veszi alapul.
Mint elmondta, a fővárosi tulajdonban lévő 13 színház tavaly összesen 9,6 milliárd forintot költött. A színházak közül hat költségvetési intézmény (Katona József Színház, Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Radnóti Miklós Színház, Budapest Bábszínház, Kolibri Színház), hét a főváros 100 százalékos tulajdonában lévő, közhasznú társaságként működik (Vidám Színpad, Új Színház, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Thália Színház, Mikroszkóp Színpad, József Attila Színház, Madách Színház). Az Örkény István Színház nem önálló, a Madách Színházhoz tartozik - emelte ki.
Márta István rámutatott: a gazdasági kutatóintézet 10,9 milliárd forintról beszél, de ebben az összegben több intézmény működési költsége szerepel. Számításaik szerint a 13 színházat tekintve 9,6 milliárd forint volt a költségvetés 2005-ben. Ebből az állami, központi támogatás 3,7 milliárd forintot (38 százalék), a színházak saját bevétele 3,8 milliárd forintot (40 százalék), a főváros támogatása pedig 2,1 milliárd forintot (22 százalék) tett ki. A fővárosi támogatást tekintve a tervezett csökkentés 50 százalékos elvonást jelentene - hangsúlyozta.
Az összesen 5,8 milliárd forintos fővárosi és állami támogatáshoz képest a csökkenés mértéke 17 százalékos lenne, ha ehhez hozzáadódik a 8 százalékkal számolt infláció, akkor összesen 25 százalékkal lenne kisebb a 13 színház támogatásának összege, ami katasztrófához vezetne - mondta.
Kiemelte, hogy a budapesti színházak kihasználtsága 90 százalékos, tehát szükség van a működésükre, színházak bezárása a végkielégítések, a különféle járulékok miatt nem jelentene megoldást.
A jegyárak növelésének lehetőségéről szólva az Új Színház igazgatója elmondta: elképzelhető 10-20-30 százalékos jegyáremelés, ez néhány tízmillió forintos megtakarítást jelenthetne, de semmiképpen nem kompenzálná az egymilliárdos elvonást.
Az igazgatók bíznak abban, amit a miniszter mondott november végén, hogy a színházak pénze nem lesz kevesebb 2007-ben - hangsúlyozta Márta István.
Márta István annak kapcsán nyilatkozott erről, hogy az önkormányzati költségvetési koncepció alapján csaknem egymilliárd forinttal kevesebb támogatás jutna a fővárosi fenntartású színházaknak az idén, mint tavaly.
Az Új Színház igazgatója hangsúlyozta, hogy ekkora elvonás nyomán összeomlana a főváros színházi élete. Most nem struktúra-átalakításról van szó, nem a színházi reform lehetséges útjáról, hanem akkora összeg megvonásáról, amely a színházi élet "lefagyasztását" jelentené - közölte.
Kiemelte: a színházak nem költségvetési évben, hanem évadban gondolkodnak, a szerződéseket már megkötötték. A megtakarítások lehetőségeiről tárgyalni kell a kulturális bizottsággal, illetve a fővárossal. Azt szeretnék, hogy szakmai diskurzus és elemzések után fokozatosan vezessenek be változásokat, akár financiálisakat is. A színházak partnerek a gondolkodásban - fűzte hozzá.
Véleményük szerint a GKI tanulmányának számos definíciója zavaros, pontatlan, nem értelmezhető, és egymáshoz nem hasonlítható adatokkal számol, ezáltal végkövetkeztései is hibásak - mondta Márta István, hozzátéve: az adatok pontosítása az első lépés ahhoz, hogy világosan lássák a helyzetet, és kiderüljön, hogy az egymilliárd forintos elvonás mekkora kárt jelentene.
Közlése szerint az utolsó használható statisztika a 2005-ös évről készült, a GKI is ezt az évet veszi alapul.
Mint elmondta, a fővárosi tulajdonban lévő 13 színház tavaly összesen 9,6 milliárd forintot költött. A színházak közül hat költségvetési intézmény (Katona József Színház, Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Radnóti Miklós Színház, Budapest Bábszínház, Kolibri Színház), hét a főváros 100 százalékos tulajdonában lévő, közhasznú társaságként működik (Vidám Színpad, Új Színház, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Thália Színház, Mikroszkóp Színpad, József Attila Színház, Madách Színház). Az Örkény István Színház nem önálló, a Madách Színházhoz tartozik - emelte ki.
Márta István rámutatott: a gazdasági kutatóintézet 10,9 milliárd forintról beszél, de ebben az összegben több intézmény működési költsége szerepel. Számításaik szerint a 13 színházat tekintve 9,6 milliárd forint volt a költségvetés 2005-ben. Ebből az állami, központi támogatás 3,7 milliárd forintot (38 százalék), a színházak saját bevétele 3,8 milliárd forintot (40 százalék), a főváros támogatása pedig 2,1 milliárd forintot (22 százalék) tett ki. A fővárosi támogatást tekintve a tervezett csökkentés 50 százalékos elvonást jelentene - hangsúlyozta.
Az összesen 5,8 milliárd forintos fővárosi és állami támogatáshoz képest a csökkenés mértéke 17 százalékos lenne, ha ehhez hozzáadódik a 8 százalékkal számolt infláció, akkor összesen 25 százalékkal lenne kisebb a 13 színház támogatásának összege, ami katasztrófához vezetne - mondta.
Kiemelte, hogy a budapesti színházak kihasználtsága 90 százalékos, tehát szükség van a működésükre, színházak bezárása a végkielégítések, a különféle járulékok miatt nem jelentene megoldást.
A jegyárak növelésének lehetőségéről szólva az Új Színház igazgatója elmondta: elképzelhető 10-20-30 százalékos jegyáremelés, ez néhány tízmillió forintos megtakarítást jelenthetne, de semmiképpen nem kompenzálná az egymilliárdos elvonást.
Az igazgatók bíznak abban, amit a miniszter mondott november végén, hogy a színházak pénze nem lesz kevesebb 2007-ben - hangsúlyozta Márta István.
