Horvai István 80 esztendős!

Tehát az egyszerűséget kéne megcéloznom. Azt a fajta realizmust, ami Pista bácsi rendezéseinek veleje, illetve foglalata volt. Instrukcióinak szikárságát, vagy ha úgy tetszik tömörségét. Ami akkor is jellemezte, ha beült valamelyik (kedvenc) tanítványának próbájára, majd utána véleményt nyilvánított.
Mint sebész a szikéjével fejtette föl a jelenet "bőrét", néhány szava után az egész olyan magától értetődően egyszerűvé vált.
A kortárs magyar dráma, valamint az orosz klasszikusok, s ezen belül is elsősorban Csehov műveinek értő tolmácsolója. A híres vígszínházi Csehov-ciklus (Három nővér, Cseresznyéskert, Ványa bácsi) ma már színháztörténelem, mint ahogy hetvenes évek vége - nyolcvanas évek elejének levegőjét nagy őszinteséggel és merész indulattal, mintázza két Csurka-darab, a Házmestersirató, majd a Deficit színre vitelével. Ám téved, aki azt hiszi, hogy Pista bácsi nem értett a "bulvár"hoz.
Neil Simon: A 88. utca foglyai című vígjátéka hosszú szériát élt meg, s a két főszereplő: Halász Judit és Szilágyi Tibor minden bizonnyal tudnának mesélni Horvai remek humoráról, noha nem erről igazán híres. Sokkal inkább a korszerű gondolkodásáról. Csehov Platonovját rendezi #8217;79-ben végzős főiskolás osztályával - Gáspár Sándor, Pap Vera, Görbe Nóra, Bán János, Dörner György - hogy csak néhány nevet említsünk. Egy teremben folyik a játék. Ahol nincs színpad és nincs nézőtér.
Székek és asztalok vannak, a színészek szinte összeolvadnak a közönséggel, s ettől valami egészen furcsa, különleges atmoszféra jön létre. Megjegyzem: sem a honi avantgard színházak, sem a pályakezdő huszonéves rendezők nem követtek el akkortájt efféle "pimaszságot". Az ötvenhét éves Horvai megtette.

A teljesség igénye nélkül az is fontos kérdés: vajon miféle nyomot hagyhat maga után - rendezésein kívül - egy művészember? E téren Pista bácsi, mint a Színművészeti Főiskola (ma már Egyetem) tanára szinte kiapadhatatlan tartalékkal rendelkezik. (Horvai-Kapás osztályba járni mindig is irígylésre méltó dolognak számított a Rákóczi út tájékán.) Generációk adják át egymásnak élményeiket, szakmai tudásukat, mindazt amit Pista bácsi plántált beléjük. Hegedűs D. Gézától Eszenyi Enikőig, Pap Verától Alföldi Róbertig.
Ez az a kincs, amely beépül(t) a magyar színházkultúrába, s a reményteli jövő záloga. Ha erre gondol 80. születésnapján Pista bácsi, akkor igazán büszke és boldog lehet.