 |
(MTI) - A választás részben pont azért esett a darabra, mert már nagyon régen mutattak be Csehov-drámát Zalaegerszegen - mondta Sztarenki Pál, a színház művészeti vezetője az MTI-nek. Mint felidézte, a színház alapítója, Ruszt József huszonöt esztendővel ezelőtt állította színpadra a Három nővért, a premiert 1985. december 5-én tartották. Egy negyed század elteltével időszerű volt, hogy újabb Csehov-bemutatót láthasson a zalaegerszegi közönség, ráadásul idén ünnepelték az orosz drámaíró születésének 150. évfordulóját.
"A Cseresznyéskert egy remekmű, pontosan arról az értékvesztésről szól, amelyről nem vagyunk hajlandóak beszélni, pedig nagyon is kellene" - mutatott rá a rendező, aki szerint paradigmaváltás előtt állunk, s mint azt Csehov is megfogalmazza a Cseresznyéskertben, a régi rend már nem működik, az újnak pedig még nem tudunk megfelelni.
"A 21. század rohanó világában is időt kell szakítanunk arra, hogy elgondolkozzunk a saját életünkön és az értékeinken, amelyek hiányát csak akkor vesszük észre, amikor már elveszítettük azokat. Átlapozunk egy könyvet, de nem olvassuk el, beletekintünk egy műbe és nem nézzük végig. A Cseresznyéskert olyan szimbólum, amely egyben a kultúra értékvesztését, a színház pillanatnyi helyzetét is jelenti" - fűzte hozzá a rendező.
A Ljubob Andrejeva szerepét játszó Tánczos Adrienn szerint mindenkinek megvan a maga "cseresznyéskertje", ami sok mindent jelenthet: lehet a színház is, vagy kötődése egy helyhez, vagy egy adott hangulathoz.
A színésznő elárulta: bár az orosz földbirtokosnő személyisége nem azonos az ő életfelfogásával, azért a való életben is akadnak olyan pillanatok, amikor azonosulni lehet a szereppel.
A színésznek nem kell egyetérteni a megformált figurával, de meg kell szeretnie - vallja Nádházy Péter, aki éppen egyidős az általa alakított Gajevvel. Mint rámutatott, az orosz földbirtokos tökéletes ellentéte, napjai céltalanul telnek, feléli a maradék pénzét, de semmi olyat nem tesz, ami miatt el kellene őt utasítania.
Az öreg inas, Firsz szerepében a közönség Wellmann Györgyöt láthatja, aki most játszik először Csehov-darabban. A színművész szerint az öreg inas szimbóluma a kisember kiszolgáltatottságának: felnevel több generációt, mindenkit kiszolgál, és végül az a jutalma, hogy egyedül marad és "ott felejtik".
A további szerepekben Kálóczi Orsolyát, Sztankay Orsolyát, Urházi Gábor Lászlót, Mihály Pétert, György Jánost, Kovács Olgát, Szakály Aurélt, Misurák Tündét, Sprisák Istvánt és Bellus Attilát láthatja a közönség. A dramaturg Madák Zsuzsanna, a jelzésszerű díszletet és az 1900-as éveket felidéző jelmezeket Pilinyi Márta tervezte.
